A hüvelyesek napjaink egyik legellentmondásosabb ételcsoportja, mivel ha megnézzük az összetevőiket, számos növényi toxin található benne, amely az egészségi állapotunkat ronthatja, viszont millió értékes hatóanyagot is tartalmaz. A paleo étrend hívei teljes mértékben száműzték a hüvelyeseket az étrendjükből, továbbá akiknek emésztőrendszeri problémájuk van. Én is azt ajánlanám, hogy amíg teljesen el nem múlnak a gyulladások, mindenképp érdemes őket kiiktatni. 

 


Mik azok a hüvelyesek?

A hüvelyesek olyan növények amelyek közé a borsó, bab,lencse,  csicseriborsó, szójabab és a földi mogyoró is tartozik. Ezen növények típusai nagyban különböznek a felhasználásuk tekintetében. A hüvelyesek a legjobb és legtáplálóbb növényi fehérjeforrások közé tartoznak, mivel a légköri nitrogént képesek megkötni, így abból aminosavakat, majd fehérjéket felépíteni. Azért is nagyon jó választásnak tűnnek, mivel a makrotápanyagok aránya, mint a fehérje,szénhidrát és a zsír nagyon kedvező. Sok bennük a vas, folát, magnézium,kálium, és a B-vitaminok egyaránt. Ha ilyen sok pozitív oldalát és tápanyagot felsoroltam, hogy tartalmazzák, akkor vajon miért kérdéses, hogy érdemes-e őket fogyasztani, ha egészségesek akarunk maradni? 

Mik azok az antitápanyagok? 


Az antitápanyagok röviden, olyan anyagok, amelyek képesek befolyásolni az emberi emésztés hatákonyságát illetve más tápanyagok, például vitaminok, ásványi anyagok felszívódását. Egyszóval, nem szívódik fel, vagy csak nagyon kis mértékben. 
Ezek az antitápanyagok a fitinsav, amely az ehető növényi magokban fordul elő nagy mennyiségben. A vas, cink és kálcium felszívódását csökkenti, vagy meggátolja teljesen, ezáltal növeli az ásványianyaghiány előfordulásának az esélyét. Viszot jön a jóhír, akik fogyasztanak húst, azoknak a húsban lévő cink és vas felszívódása hatékony még fitinsav jelenlétében is. A fitinsav bevitelre felhívnám a vegetáriánusok figyelmét. A fitinsav-tartalmat lehet hatásosan csökkenteni házi praktikákkal. Ilyen például az áztatás, a csíráztatás vagy az erjesztés. Keleten a szójababot fermentálják ebből készül a szójaszósz és a nattó is. A babot legalább egy éjszakára be szoktuk áztatni vagy a lencsét. Ha fogyasztunk hüvelyeseket, erre mindenképp ügyeljünk. 

A másik antitápanyag csoport, a lektinek.  Ezek a teljes fehérjetartalom akár 10%-át is kitehetik, mondjuk a vörös babban. Ellenállnak az emésztésnek, így emésztési gondokat is okozhatnak. A nyersen elfogyasztott vesebab nagy mennyiségben toxikus is lehet, így fogyasztása nyersen semmiképp nem ajánlott. Úgy szabadulhtunk meg a lektintartalomtól, hogy egy éjszakára legalább áztatjuk vízben, majd 10 percig forraljuk 100 Celsius-on, így a lektinek közel 100%-a kioldódik a babfélékből. 

Még szaponinok is előfordulnak a hüvelyesekben, a csapat többi tagjához hűen ők is ellenállnak az emésztőrendszerünknek. Növelik a bélfal permeabilitását ( áteresztőképességét) , ami számos egészségügyi problémához vezethet, mint a lyukas bél szindróma. Azért fontos, hogy a belünk ne legyen áteresztő, mivel a bél is egy védelmi vonal. Az egészséges bél a kórokozókat, rothadékokat és a mérgeket nem szívja fel, ellenben ha hüvelyesek, glutén hatására kialakul a lyukas bél szindróma, a méreganyagok emésztetlenül közvetlenül a véráramba jutnak, majd onnan mérgezik a sejtjeinket. Úgy kell elképzelni, mint a határnál a vámosokat, csak azt engedik be, akiknek ott keresnivalójuk van, akiknek nincs pedig nem mehetnek be. Így a normális működés biztosított. 

A végső összegzés az, hogy akinek valamilyen gyulladása, emésztőrendszeri panasza van, kerülje a hüvelyeseket. Viszont, ha valaki egészséges, megfelelő előkészítés, áztatás vagy fermentálás után fogyaszthatja őket néhanapján. 

Olvasd el az egyik cikkem amely a tojás jótékony hatásairól szól és válj tudatos fogyasztóvá. Élj egészséges és hosszú életet !  Ezért érdemes tojást enned !


Kellemes olvasást !

Források:

 https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/17693180

http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1046/j.1365-2621.2002.00618.x/abstract

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/20200263

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/24871479

http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1365-2621.2010.02395.x/abstract

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/2227211