Csúcs-hatás

Az élelmiszeripar buktatói II



Nem lehet eleget szót ejteni arról, hogy mennyire fontos a táplálkozás. Régebben kisebb jelentőséget tulajdonatottak neki, mert átlagosan mindenki jobban táplált volt. Viszont ma már a orvostudomány és a kutatók is egyetérrtenek abban, hogy a táplálkozás az ami 90%-ban befolyásolja az egszségünket. Így azt jelenti, hogy a táplálkozásunkra és a lelki állapotunkra 90%-ban figyelünk, akkor lehetünk egészségesek. Én pedig segítek nektek abban, milyen reklámfogásoknál kell résen lenni. 

Rejtett cukor

A legtöbb vásárló nem szokta elolvasni a címkéket, pedig érdemes. Méghozzá azért, mert különböző neveken rejtik el a cukrokat. Glükóz-fruktóz szirup, HCFS ( magas fruktóztartalmú kukoricaszirup), agave nektár, kókuszvirágcukor és a többi. Az összetevők listáján csökkenő sorrendben szerepelnek a termékek, így ami elöl van, abból van benne a legtöbb. Szóval ha a cukor az első, akkor cukrot eszel javarészt. Érdemes a kalóriatáblázatot is szemügyre venni, mivel oda kell írniuk, mennyi benn a cukor. Ne az adagos táblázatot nézd, hanem minden esetben a 100g-ra vonatkoztatottat, mivel az jelenti a százalékos összetételt. 

Adagonkénti tápanyagok “calories per serving” 

Azért, hogy a gyártók minél kevesebb cukrot, transzzsírt és kalóriát írhassanak a cimkére. Kiötlötték az egy adag tápanyagtartalma jelölés. Például, a 2 literes kóla 8 adag.Egy chips is több adagra van osztva, holott mindenki általában egybe benyomja, nem teketóriázik. Viszont a képzetlen szemet könnyen meg tudja téveszteni. Mondván “ ó csak ennyi benne a cukor és nincs is benn sok zsír” . Persze 1 adagban nem, de az egész doboz tartalmaz 8 adagot, amit egy alkalommal a legtöbbünk elfogyaszt. Így mindig a termék összes tömegét nézzük. Pl ha 200 g-os egy termék, és 25 g belőle egy adag, jól hangzik. Mi mégis nézzük csak meg átsz-mítva a 200g-ra, így kapjuk a pontos képet. 

Low carb, alacsony szénhidráttartalom

Az alacsony széhidráttartalmú diéták nagyon divatosak lettek msotanában. A gyártók rájttek, hogy valamelyik csoporthoz tartozni kell, a zsírt vagy a szénhidrátot démonizálók között. Vagy csupán mindegyikből gyártanak és úgyis megveszik. Mivel tudják, hogy az átlagember tudása korlátozott az étkezés témában. Pontosan ezért is szeretném nektek elmesélni, hogy mikre érdemes figyelni, így már felkészültek lesztek. És biztos vagyokbenne, hogy eszetekbe jut, a cimkéket olvasván. Az egyetlen érdekes helyzet ezekkel a mentes dolgokkal, hogy általáben semmivel nem egészségesebbe, viszont dárgábbak. Mivel a szénhidrátot akkor valmivel helyettesíteni kell, hogy legyen valami íze. Akár ízfokozó, valamilyn hidrogénezett növényi olaj vagy egyéb nyalánksággal. 

Organikus, bio

Leszögezném, hogy ami élelmiszeren kevesebb a permetszer, illetve organikus gazdaságból származik. Ha az alapanyag jó, akkor sokkal értéesebb. Viszont, ha BIO nádcukrot tesznek az ételbe, az nem sokkal jobb, mivel cukor. Persze lehet, hogy van benne melasz, ami tartalmaz ásványi anyagokat. Viszont mióta az emberek a cukrot nem fűszerként használják, hanem alapanyagként. Azóta lett ekkora elhízás járvány.


Legyetek résen, folyamatosan képezzétek magatokat, olvassátok a cikkeket és edzzetek hetente legalább háromszor 45 percet. Ezzel már rengeteget tehettek az egészségetekeért.


Kellemes olvasást!

Olvassátok el az előző cikkemet a témában.  Az élelmiszeripar buktatói első rész
 

 

Tovább
0

Miért jön ránk az étel utáni sóvárgás? 



dopamin sóvárgás motiváció evés túlevés keményítő zsír cukor szénhidrát

Amikor valaki meglát egy gyönyörű ropogós sajtos szélű pizzát, omladozva a sajttól és különböző illatanyagoktól, valószínűleg mindenkinek összefut a nyál a szájában. Persze el tudjuk dönteni, hogy meg akarjuk-e enni vajon, csupán az a belső indíttatás azért legtöbbünkben ott lakozik, kiben mélyebben, kiben közelebb a felszínhez.

Mi a különbség a sóvárgás és az éhség között? 

Érdemes két fogalmat letisztázni elsőként, a sóvárgás olyan állapot, amikor fokozott az evésre való motivációnk, amely egyfajta ételre, ételféleségre irányul. Hogy érthető legyen, amikor sóvárgunk, akkor tudjuk, hogy nekünk az a hamburger kell, mert imádjuk benne a húst, a  nyúlós sajtot, a zöldségeket, a ropogós omlós buciját. Nos, ez nem ugyanaz, mint az éhség, mivel az éhségnél csupán arra van ingerünk, hogy valamiféle ételből kalóriát vigyünk be, itt nem az étel fajtája a döntő, hanem a kalóriabevitelre irányuló motiváció.

Ezzel eljutottunk egy kulcskérdéshez, méghozzá ahhoz, hogy honnan származik ez a sóvárgásos belső motiváció? Az emberi szervezet egy fantasztikus, kiválóan programozott túlélőgép, így futnak bennünk is ilyen főbb programok, amik az evést,  túlélést, étkezést, sex utáni vágyat, szociális támogatást és a fizikai kényelmet hivatottak elérni. Életünk során megtanuljuk, hogyan tudjuk elérni ezeket a célokat, az agy jutalmazási rendszerén keresztül, megtanuljuk, milyen cselekvések végzése okoz nekünk örömöt. 

Hogy működik az agy jutalmazó rendszere?

Az agy úgy működik, hogy bizonyos viselkedések, mint például az evés aktiválja az agyad dopamintermelését, ami boldogságot okoz, így legközelebb ezeket a magas dopamin termeléssel járó tevékenységeket előnyben fogja részesíteni. Technikai értelemben azt szoktuk mondani, hogy a tevékenységre való inger erősödött. Azt tapasztaljuk, hogy az étel illata, hangja, íze elraktározódik az agyunkban és ezen ingerek összessége ingerli az agy örömközpontját, ezért leszünk hajlandóak jobb ízzel megenni egy pizzát, ami tele van tápanyagokkal, mint például, szénhidrát, zsír és fehérje. Ellenben kevésbé van kedve a embernek megenni egy csirke rizs kombót. Minél nagyobb a szervezetben a dopamintúlsúly a cselekvés hatására, annál biztosabb, hogy legközelebb meg akarjuk azt tenni ismét. 

dopamin sóvárgás motiváció evés túlevés keményítő zsír cukor szénhidrát


Mi támasztja ezt alá? 

Egy nagyon érdekes kutatás, amit 1988-ban végzett Scalfani, bemutatja azt a tényt, hogyha egy patkány gyomrába közvetlenül beadunk keményítőt. És mondjuk cseresznye illatot éreztetünk vele, akkor megtanulja a patkány, hogy a cseresnye ízű vizet részesítse előnyben. Mégis miért vetemedhetett ehhez? Nagyon egyszerű a válasz. Az agya a sok tápanyaghoz, jelen esetben keményítőhöz társította a cseresznye illatát, a keményítő sok dopamint gyártatott le az agyában, nagy örömet okozott neki, így legközelebbi alkalomkor nagy motivációja lett a cseresznyés víz ivására, annak ellenére, hogy már nem volt benne keményítő. Látható tisztán, hogy az agyban egy megerősített jel alakult ki.

További kutatások azt mutatják, hogy nem csupán a keményítő van ilyen hatással ránk, hanem a cukor, zsír és a fehérje is hasonló viselkedéseket képes kiváltani. A vékonybélben vannak olyan szenzorok, amelyek az agy számára jelzik a glükózt, fruktózt, zsírsavakat és az aminosavakat, majd jelet küld a bél az agynak, hogy szuper a helyzet, tele vagyunk tápanyaggal, gyárts le dopamint, hogy a gazdánk meg tudja jegyezni, ezt kell enni legközelebb, mert dúskál a tápanyagokban, így biztosítja a túlélést. Érdekesség, hogy minél koncentráltabbak a tápanyagok, egyszóval minél nagyobb mennyiségben vannak jelen, annál több dopamin keletkezik. Én azt szoktam mondani, hogy már van hűtő, ezért nem célszerű a tápanyagokat  , azaz a zsírt a testfelületünkön háj formájában hordani. Tegyük csak be a hűtőbe, eláll az ott szépen, így mi jobban érezhetjük magunkat a testünkben :) 

Ez azt jelenti, hogy az agy nem egyszerűen csak arra szolgál, hogy reagáljon bizonyos cselekvésekre. Hanem konkrét élelmiszer tulajdonságokat előnyben részesít, minél több a tápanyag egy ételben annál nagyobb a motiváció. Képzeljük csak el, hogy mit ennénk meg szívesen ? Egy finom cordon bleu-t sültkrumplival vagy akár egy roston csirkemellet salátával. Biztosan van olyan, aki szereti a salátát, de azért a magas keményítőtartalmű burgonya, rizs, bulgur és a kenyérfélék nagy csábítást képesek okozni én azt vettem észre.  Az ösztönös viselkedésünk arra vezethető vissza, hogy az őseinknek küzdenie kellett a túlélésért és az agyunk meg akarta nekik mutatni, hogy mit érdemes enni, milyen vadat érdemes elkapni, hogy biztosítsa a túlélésünket. 

Jöjjön egy bónuszkérdés, miért imádja mindenki a csokoládét?

Gondoljuk csak át, miből áll a csokoládé, cukorból, fehérjéből és tetemes mennyiségű zsírból. Viszont ehhez még jön egy olyan anyag, hogy teobromin, és koffein, amik mégjobban izgatják az agy dopamintermelését, ebből látható, hogy több oldalról is szereti az agyunk, ezt a táplálékot. Sok benne a kalória, és biztosítja a túlélésünket. Na a TV előtti filmezés nem nagy fenyegetés, így azt ajánlom, csak mértékkel fogyasszátok, vagy keressetek cukormenteseket, manapság kiválóakat gyártanak már.

Kellemes olvasást kívánok!
Az agyatokat pedig nektek optimális ételekkel jutalmazzátok ! 


Források : 

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3362145/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22406348

Tovább
0

Csúcs-hatás

blogavatar

Már kisgyermek korom óta az egészséges élethez vezető utat keresem, néhányat már meg is találtam ezen utak közül. Az írásaimmal pedig az a célom, hogy át tudjam nektek adni :) Itt is megtalálhattok már: https://www.instagram.com/drhealthylifeadventure/

Utolsó kommentek