Nem vagyok tyúkanyó, viszont világ életemben imádtam a tojást. Úgy szoktam gondolkodni, ha valamit szeretek, jó ízzel elfogyasztok és még utána is jól érzem magam, akkor arról nagy bizonyossággal állíthatom, hogy egészsges számomra. Azért fontos kitétel az, hogy még utána is jól érzed magad. Mivel én régebben voltam nagy családi lakomákon, belaktam minden jóval - persze nem összetétel, hanem íz tekintetében jó- utána pedig annyira rosszul voltam, hogy levegőt is alig kaptam. Régóta, már vagy 1,5-2 éve rendszeresen, néhány kivételtől eltekintve, a reggelim fő alkotórésze a tojás. El akarom nektek mesélni azt, hogy mennyi csodálatos tápanyag is rejlik ebben az egyszerű ételben.
Miből is áll egy tojás ?
Két részből áll, ha leegyszerűsítjük, sárgájából és fehérjéből. Most a fehérje részével kezdem a bemutatást. Ahogy a név is mutatja, nagy százalékban fehérjéből áll, tele fontos aminosavakkal. Emellett a tojásfehérjében B-vitaminok vannak, mint például a Biotin (B7-vitamin). Viszont tartlmaz egy olyan nevű fehérjét, hogy avidin. Az avidin nevű fehérje hozzákapcsolódik a biotinhoz, ezáltal az hatástalanná válik. Viszont az emberek egy nagyon okos ötlettel, a sütéssel főzéssel, ezt az avidin nevű fehérjét inaktiválni tudják, így a szervezet számára felvehető a biotin a tojásból, továbbá a fehérje könnyebben emészthetővé válik. Ezért is érdemes megsütni/főzni a tojást.
A másik része, gondolom már ki is találtátok, hogy a sárgája. A tojás sárgája 46% olajsavat tartalmaz, ami egy omega-9 zsírsav és az olivában is megtalálható. 38% telített zsírt és 16% többszörösen telítetlen zsírt tartalmaz. Az, hogy a tojás milyen arányban tartalmazza a zsírsavakat, attól függ, hogy a tyúkanyó szépen kapirgálhatott-e a réten és füveket evett. Vagy pedig egy tápot kapott és be volt zárva másik húszezer csirkével. Jelzem, hogy amelyik szépen természetes táplálékon él abban sokkal több az omega-3 olaj, mint az omega-6. Gondolom tudjátok, mivel egészséggel kapcsoaltos cikkeket olvastok, hogy a népbetegségek egyik fő okozója a magas omega-6 arány az ételekben. Ami a takarmányok, illetve a nagyüzemi állattartás miatt alakult ki. Jobban mondva a nem megfelelő életkörülmények miatt.
A szervezetben az alfa-linolénsavból (ALA) -ból eikozapentaénsav (EPA) és dokozahexaénsav (DHA) keletkezik. Ezeket hívjuk omega-3 zsírsavaknak egyébként. Ha a halolajkészítményeket a kezedbe veszel, fel vannak tüntetve, hogy mennyi EPA és DHA van benne. Emberekben, az ALA átalakul EPA és DHA-vá, viszont ez az átalakulás nem teljesen hatékony, rádásul ahogy öregszünk, is csökken a hatékonysága az átalalkulásnak. Ezért is érdemes rendszeresen fogyasztani tojást illetve halakat, tengeri élőlényeket.
A tojásban még rengeteg karotinoid is található, mint például a lutein és a zeaxanthin. A karotinoidokból keletkezik az A-vitamin, azért érdemes előnyben részesíteni a karotinoidokat, mivel pontosan annyi A-vitamint gyárt le a szervezet, amennyire szüksége van. Így a túladagolás esélytelen. Ezek a vérplazmában a karotinoid koncentrációt kiválóan megemelik, továbbá a szemben is növekszik a mennyiségük. A tojássárgája még kiváló forrása a kolinnak, ami kiváló májvédő, szellemi frissességet biztosít, fokozza a zsírvesztést és a koleszterinszintet rendben tartja.
A koleszterin, ami a tojásban található, remélem mindenki tudja, hogy nagyon hasznos a szervezet optimális működése szempontjából. Ez egy zsíroldékony anyag, ami előanyaga nagyon sok hormonnak, mint Pl: pregnenolone,progeszteron,ösztrogén, kortizol, DHEA és a tesztoszteronnak is Az epesavak, ami a zsíremésztés fontos elemei is koleszterinből képződnek. A D-vitamin előállításához is elengedhetetlen a szervezetben a jelenléte.
Egy 12 hetes vizsgálatban 37 kettes típusú diebéteszest beállítottak alacsony szénhidráttartalmú diétára. Majd kettéosztották őket olyan csoportokra, amelyben az egyikben 3 gész tojást fogyasztottak naponta, a másik csoportban pedig 3 tojásfehérjét naponta. Mindkét csoportban csökkent a testtömegük, javult az inzulin érzékenységük - ami kiváló előrelépés cukorbetegek számára- és a lipidprofiljuk is alakult pozitív irányba. Egy hasonló kutatás, amiben ugyancsak az egész tojás illetve a tojásfehérje fogyasztást hasonlították össze, azt találták, hogy még a szervezetben lévő gyulladások is hatékonyabban csökkentek a teljes tojást fogyasztóknál.
Így gondolom már mindenki leszűrte, hogy a tojást a tyúkanyó azért egyben tojja ki, mert az úgy a optimális. Régebben én is kidobáltam a sárgáját, évekig, szóval én is keresztül mentem ezen a folyamaton. Viszont már jóideje egész tojásokat fogyasztok. Néhanapján, ha úgy érzem veszek tojásfehérje rudat, tojásfehérje levet, illetve totu-t. De nem dobálnám ki a sárgáját, tudván, hogy milyen fontos tápanyagokat rejt.
Kellemes olvasást kívánok és egyetek tojást :) !
Források:
Blesso CN, et al. Effects of carbohydrate restriction and dietary cholesterol provided by eggs on clinical risk factors in metabolic syndrome . J Clin Lipidol. (2013)
Blesso CN, et al. Whole egg consumption improves lipoprotein profiles and insulin sensitivity to a greater extent than yolk-free egg substitute in individuals with metabolic syndrome . Metabolism. (2013)
Ohman M, et al. Biochemical effects of consumption of eggs containing omega-3 polyunsaturated fatty acids . Ups J Med Sci. (2008)
Goodrow EF, et al. Consumption of one egg per day increases serum lutein and zeaxanthin concentrations in older adults without altering serum lipid and lipoprotein cholesterol concentrations . J Nutr. (2006)
Zeisel SH, da Costa KA. Choline: an essential nutrient for public health . Nutr Rev. (2009)
Small DM. George Lyman Duff memorial lecture. Progression and regression of atherosclerotic lesions. Insights from lipid physical biochemistry . Arteriosclerosis. (1988)
