Miért pont a leves?

Kiskorom óta a legkedveltebb ételtípusom a leves, nem tudom mi az oka, de így érzem, és ezáltal igyekszem is minden nap fogyasztani valamilyen formában.

Mégis miért mondom azt, hogy kiváló alternatíva kezdeni egy étkezést ?

A válasz nagyon egyszerű, gondoljuk át az emésztésünket, annak is az első szakaszát amikor az étel a gyomorban van. A gyomorban nagyjából 36 celsius fok van, szóval mondhatni elég meleg, így lett kialakítva és ezen a hőmérsékleten tudja elvégezni az emésztő és keverő feladatait. Így tud elegendő mennyiségű és minőségű savat termelni, ami a fehérjék emésztésében kulcsfontosságú. A gyomorban kezdődik a fehérjék emésztése a pepszin hatására. Ez nem egy kóla márka, hanem az enzim neve. Az enzim olyan, mint egy ezermester. Azért ezermester, mert ő az a fehérje, ami ilyen alacsony hőmérsékleten létre tudja hozni a fehérjék bontását kisebb egységekre.  -azért emelem ki az alacsony szót a hőmérséklet vonatkozásában, mert ha enzim nem lenne a gyomorban, ugyanehhez a feladathoz óriási hőre lenne szükség, ami magát az élő szervezetet önmagát is károsítaná-

Azért meséltem el nektek röviden a gyomor működését, hogy megértsétek azt. Amikor a gyomor hőmérsékletét hideg étellel itallal lecsökkentjük. Mondjuk azért, mert az étteremben jön a pincér és jó hidegen behűtve hozza az üdítőnket, akkor tudjuk azt, hogy a saját élettani működésünk ellen teszünk vele.

Miért is?

Mint mondtam, a gyomorsav akkor jó, ha tömény ( igen erős sav a jó, kb 1,5-es pH értékű) és meleg.

A pH skála  0-14-ig terjedő értékeket vehet fel. Az alacsonyabb szám a savas, 7-es a semleges és 14 a leglúgosabb. Ez kiválóan szemlélteti, hogy a gyomorban micsoda erős sav van. A gyomornak olyan bevonata van, ami meggátolja, hogy az erős sav irritálja a nyálkahártyát/ a hámrétegét. Az utolsó mondat egy következő cikkem tekintetében lesz fontos, amit a refluxról írok.

Itt nem a pincérek ellen beszélek, hanem azért hogy legyünk egyre tudatosabbak, lássuk át a szervezetünk működését. Ezzel karöltve pedig cselekedjünk egyre több olyant ami az egészségünket szolgálja, a szervezetünket pihenteti és segít a harmónia állapotában megtartani. Hagyjuk el szépen sorban azon szokásainkat, amelyek következményeit a szervezetünknek nagy munkába kerül semlegesíteni.

Fontos megjegyeznem azt, hogy nem az a hibás, amikor valaki havonta megiszik egy üdítőt ami hideg, mert mondjuk hogy az belefér még az elején. Hanem az ártó cselekedet, amikor valaki mindig, egész nap hideg, hűtött, esetleg cukros, mesterséges édesítőszeres ételeket fogyaszt előszeretettel.

Mi történik akkor, ha valaki eszik egy kiadósabb hús vagy magas fehérjetartalmú ételt és iszik rá sok hideg üdítőt?

Nagyon egyszerű a válasz, a gyomorfunkció romlik. Mivel a gyomor funkciója a fehérjék előemésztése ezért romlik az egész fehérjeemésztés. A vékonybélre sokkal nagyobb feladatot ró ezáltal, mert amit a gyomor nem tudott elvégezni, azt majd a vékonybélnek kell. Viszont ha már a vékonybél is be van gyulladva a sok gluténtól , tej és tejterméktől, hüvelyesektől és a cukortól ezáltal ő sem tudja megfelelően ellátni az emésztő és felszívó funkcióját. Akkor jön hogy a vastagbélben velünk szimbiózisban élő mikroorganizmusok fáradtságos munkával próbálják lebontani az emésztetlen ételmaradékokat a vastagbelünkben. Azon céllal írtam ezt le, hogy lássátok, egy ponton való beavatkozás is milyen rendszerszintű változásokat hoz létre a szervezetben.

Hogy kerül a képbe a leves ?

Nagyon kézenfekvő a válasz! Úgy, hogy a leves az egy meleg folyadék, ami a gyomor hőmérsékletét segít az optimális tartományba hozni. Plusz a gyomornak kevesebb emésztőnedvet kell legyártania, mert a levessel vittünk be folyadékot. Azért fontos a kisebb mennyiségű folyadékpótlás is, mert az üres gyomorban kb 30-40 ml folyadék van. Ezt az infót pedig köszönöm a SOTE gyógyszerhatástan és toxikológia intézetének, mert ő általuk tudom ezt.  Emellett a leves jó esetben tartalmaz fűszernövényeket. A fűszernövényeket pedig nem csupán az ízük miatt használták mióta világ a világ, hanem az emésztést elősegítő hatásuk miatt. Ezért is bíztatok mindenkit arra, hogy a fűszerek széles skáláját iktassák be az életükbe.

Az viszont fontos, hogy amennyiben nem csak levesből áll az étkezésetek, tegyetek úgy, hogy étkezés előtt kb 1-1,5 dl levest esztek meg, ami langyos vagy meleg. Ha viszont csak levest fogyasztotok az lehet nagyobb adag is.

A teremtés tökéletes és természetes, ha a teremtett világ rendje szerint élünk, akkor minden betegség és baj elkerül. A betegség annak a jele, hogy az ember olyan életviteli szokásokat iktatott be az életébe, ami ebbe a természet rendjébe nem tartozik bele.

Mik lehetnek ezek?

Helytelen táplálkozás, itt gondolok a minőségre és a mennyiségre egyaránt

Helytelen napi rutin, például ha valaki hajnali 2 kor fekszik le és felkel 9-10 kor az egy helytelen szokás.

Kevés mozgás, lustaság,

Köszönöm, hogy elolvastad a cikkemet, ha tetszett oszd meg az ismerőseiddel is !

Szeretettel,

Nagy László

Amikor valaki meglát egy gyönyörű ropogós sajtos szélű pizzát, omladozva a sajttól és különböző illatanyagoktól, valószínűleg mindenkinek összefut a nyál a szájában. Persze el tudjuk dönteni, hogy meg akarjuk-e enni vajon, csupán az a belső indíttatás azért legtöbbünkben ott lakozik, kiben mélyebben, kiben közelebb a felszínhez.

Mi a különbség a sóvárgás és az éhség között? 

Érdemes két fogalmat letisztázni elsőként, a sóvárgás olyan állapot, amikor fokozott az evésre való motivációnk, amely egyfajta ételre, ételféleségre irányul. Hogy érthető legyen, amikor sóvárgunk, akkor tudjuk, hogy nekünk az a hamburger kell, mert imádjuk benne a húst, a  nyúlós sajtot, a zöldségeket, a ropogós omlós buciját. Nos, ez nem ugyanaz, mint az éhség, mivel az éhségnél csupán arra van ingerünk, hogy valamiféle ételből kalóriát vigyünk be, itt nem az étel fajtája a döntő, hanem a kalóriabevitelre irányuló motiváció.

Ezzel eljutottunk egy kulcskérdéshez, méghozzá ahhoz, hogy honnan származik ez a sóvárgásos belső motiváció? Az emberi szervezet egy fantasztikus, kiválóan programozott túlélőgép, így futnak bennünk is ilyen főbb programok, amik az evést,  túlélést, étkezést, sex utáni vágyat, szociális támogatást és a fizikai kényelmet hivatottak elérni. Életünk során megtanuljuk, hogyan tudjuk elérni ezeket a célokat, az agy jutalmazási rendszerén keresztül, megtanuljuk, milyen cselekvések végzése okoz nekünk örömöt. 

Hogy működik az agy jutalmazó rendszere?

Az agy úgy működik, hogy bizonyos viselkedések, mint például az evés aktiválja az agyad dopamintermelését, ami boldogságot okoz, így legközelebb ezeket a magas dopamin termeléssel járó tevékenységeket előnyben fogja részesíteni. Technikai értelemben azt szoktuk mondani, hogy a tevékenységre való inger erősödött. Azt tapasztaljuk, hogy az étel illata, hangja, íze elraktározódik az agyunkban és ezen ingerek összessége ingerli az agy örömközpontját, ezért leszünk hajlandóak jobb ízzel megenni egy pizzát, ami tele van tápanyagokkal, mint például, szénhidrát, zsír és fehérje. Ellenben kevésbé van kedve a embernek megenni egy csirke rizs kombót. Minél nagyobb a szervezetben a dopamintúlsúly a cselekvés hatására, annál biztosabb, hogy legközelebb meg akarjuk azt tenni ismét. 

Mi támasztja ezt alá? 

Egy nagyon érdekes kutatás, amit 1988-ban végzett Scalfani, bemutatja azt a tényt, hogyha egy patkány gyomrába közvetlenül beadunk keményítőt. És mondjuk cseresznye illatot éreztetünk vele, akkor megtanulja a patkány, hogy a cseresnye ízű vizet részesítse előnyben. Mégis miért vetemedhetett ehhez? Nagyon egyszerű a válasz. Az agya a sok tápanyaghoz, jelen esetben keményítőhöz társította a cseresznye illatát, a keményítő sok dopamint gyártatott le az agyában, nagy örömet okozott neki, így legközelebbi alkalomkor nagy motivációja lett a cseresznyés víz ivására, annak ellenére, hogy már nem volt benne keményítő. Látható tisztán, hogy az agyban egy megerősített jel alakult ki.

További kutatások azt mutatják, hogy nem csupán a keményítő van ilyen hatással ránk, hanem a cukor, zsír és a fehérje is hasonló viselkedéseket képes kiváltani. A vékonybélben vannak olyan szenzorok, amelyek az agy számára jelzik a glükózt, fruktózt, zsírsavakat és az aminosavakat, majd jelet küld a bél az agynak, hogy szuper a helyzet, tele vagyunk tápanyaggal, gyárts le dopamint, hogy a gazdánk meg tudja jegyezni, ezt kell enni legközelebb, mert dúskál a tápanyagokban, így biztosítja a túlélést. Érdekesség, hogy minél koncentráltabbak a tápanyagok, egyszóval minél nagyobb mennyiségben vannak jelen, annál több dopamin keletkezik. Én azt szoktam mondani, hogy már van hűtő, ezért nem célszerű a tápanyagokat  , azaz a zsírt a testfelületünkön háj formájában hordani. Tegyük csak be a hűtőbe, eláll az ott szépen, így mi jobban érezhetjük magunkat a testünkben :) 

Ez azt jelenti, hogy az agy nem egyszerűen csak arra szolgál, hogy reagáljon bizonyos cselekvésekre. Hanem konkrét élelmiszer tulajdonságokat előnyben részesít, minél több a tápanyag egy ételben annál nagyobb a motiváció. Képzeljük csak el, hogy mit ennénk meg szívesen ? Egy finom cordon bleu-t sültkrumplival vagy akár egy roston csirkemellet salátával. Biztosan van olyan, aki szereti a salátát, de azért a magas keményítőtartalmű burgonya, rizs, bulgur és a kenyérfélék nagy csábítást képesek okozni én azt vettem észre.  Az ösztönös viselkedésünk arra vezethető vissza, hogy az őseinknek küzdenie kellett a túlélésért és az agyunk meg akarta nekik mutatni, hogy mit érdemes enni, milyen vadat érdemes elkapni, hogy biztosítsa a túlélésünket. 

Jöjjön egy bónuszkérdés, miért imádja mindenki a csokoládét?

Gondoljuk csak át, miből áll a csokoládé, cukorból, fehérjéből és tetemes mennyiségű zsírból. Viszont ehhez még jön egy olyan anyag, hogy teobromin, és koffein, amik mégjobban izgatják az agy dopamintermelését, ebből látható, hogy több oldalról is szereti az agyunk, ezt a táplálékot. Sok benne a kalória, és biztosítja a túlélésünket. Na a TV előtti filmezés nem nagy fenyegetés, így azt ajánlom, csak mértékkel fogyasszátok, vagy keressetek cukormenteseket, manapság kiválóakat gyártanak már.

Kellemes olvasást kívánok!
Az agyatokat pedig nektek optimális ételekkel jutalmazzátok ! 

Források : 

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3362145/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22406348