Azért is érdekes ez a téma számomra, mivel én imádom az energiaitalokat, ellenben korlátoztam a fogyasztását heti egy vagy kettő doboznyira. Ez alatt a kisebb kiszerelést értem, ami 250 ml-es űrtartalmú. Az energiaital egy nagy piacot képvisel amerikában és egyre nagyobbat hazánkban is. Méghozzá azért, mert az élet egyre gyorsabb, többet dolgoznak az emberek, kevesebbet alszanak és így tovább. Valahogy lépést kell tartani a világgal. 

Mindenki használ valamiféle stimuláló szert, akár kávé, energiaital vagy ami a legegészségesebb a meditáció. Kimutatták, hogy a meditáció a sérült szöveteket képes regenerálni.  2007 és 2017 között volt egy felmérés, amelyben kiderült, hogy a kanadai fiatalok 58%-a, az amerikai katonák 53%-a és a főiskolások 51%-a fogyaszt energiaitalt. De mi teszi az energiaitalokat ennyire népszerűvé? Egyszerű a válasz, mindenki energikus akar lenni, hatékonyabb és kevesebb alvással persze. Egy idő után valószínűleg rá fognak jönni, hogy így nem működik, mert kiégés, betegség a vége mindig ennek a gondolkodásmódnak. 

Nincs két olyan termék amely pontosan azonos lenne. De a gyakori összetevők közé tartozik a koffein, taurin/arginin, B-vitaminok, ginseng , guarana, cukor , a mesterséges édesítők és a színezék. 

Cukor:

 Úgy gondolom, hogy ezt nem kell túlragozni, a cukor különböző formái, ekkora mennyiségben ( 10-14g/100ml) nagyon káros. Nem csak hízást okoz, hanem a  hasnyálmirigyünket is megdolgoztatja, ami egy idő után kifárad. Mivel nincs hozzászokva az ilyesféle terheléshez. 

Koffein:

A koffein egy stimuláns, anyagcsereserkentő, éberséget fokozó hatóanyag. Amelyet az emberiség túladagol. Heti 1-2 ilyen adaggal még nincs semmi probléma, a gond onnan kezdődik, amikor már csak ezzel tud valaki felkelni vagy akár nekiállni a munkájának. 

Taurin:

A közhiedelemmel ellentétben nem bikahere kivonat. Viszont egy nagyon fontos aminosav, ami segíti az agy izom kapcsolat kialakulását edzés közben. Javítja a szív munkáját és egészségét. Akár segíthet az izomgörcsök elmúlasztásában is.

Arginin:

Segíti a nitrogén-oxid termelést, így tágulnak az erek, edzés hatására javul a bedurranás. Növeli a teljesítményt, fizikailag is és mentálisan is. Erekciós problémák fennállása esetén is hasznos lehet. 

B-vitaminok:

Általánosságban elmondható, hogy a szervezet energiatermelő folyamataiban vesz részt. Tápanyagokból energianyerés, ezáltal magasabb energiaszint. 

L-karnitin:

Ez egy olyan anyag, amely segíti a szabad zsírsavak mitokondriumba való szállítását. Úgy kell elképzelni, hogy a zsír az üzemanyag, amit az l-katnitin megfog és beviszi a kazánba elégetni. Majd ha a kazánban elégett a zsírsav, abból energia lesz. 

Édesítőszerek,színezékek:

A jobbik eset az amikor természetes színanyagokat használnak, mint például a cékla kivonata. Rosszabb  esetben pedig mesterséges anyagokat. Az édesítőszerek nem tartoznak a legegészségesebb anyagok közé. Akik várandósak vagy babát terveznek, semmiképp nem ajánlom a fogyasztását. Inkább kerülje. Látható, hogy az energiaitalban sok olyan összetevő van, ami kifejezetten előnyös, és néhány ami nem.

Ami előnyös tulajdonságot kölcsönöz neki külön is be lehet vinni. Aki heti 1-2 alkalommal fogyaszt, azt gondolom még belefér. Majd amikor pedig már megérti mindenki, hogy egyáltalán nem is szükséges, mert a megfelelő táplálkozás is szárnyakat ad. Le is lehet mondani az ivásáról. 

Olvassatok sokat, mert az is szárnyakat ad és magabiztosságot!

Olvassátok el az előző cikkemet az élelmiszeripar buktatóiról. Itt olvasható

A hüvelyesek napjaink egyik legellentmondásosabb ételcsoportja, mivel ha megnézzük az összetevőiket, számos növényi toxin található benne, amely az egészségi állapotunkat ronthatja, viszont millió értékes hatóanyagot is tartalmaz. A paleo étrend hívei teljes mértékben száműzték a hüvelyeseket az étrendjükből, továbbá akiknek emésztőrendszeri problémájuk van. Én is azt ajánlanám, hogy amíg teljesen el nem múlnak a gyulladások, mindenképp érdemes őket kiiktatni. 

Mik azok a hüvelyesek?

A hüvelyesek olyan növények amelyek közé a borsó, bab,lencse,  csicseriborsó, szójabab és a földi mogyoró is tartozik. Ezen növények típusai nagyban különböznek a felhasználásuk tekintetében. A hüvelyesek a legjobb és legtáplálóbb növényi fehérjeforrások közé tartoznak, mivel a légköri nitrogént képesek megkötni, így abból aminosavakat, majd fehérjéket felépíteni. Azért is nagyon jó választásnak tűnnek, mivel a makrotápanyagok aránya, mint a fehérje,szénhidrát és a zsír nagyon kedvező. Sok bennük a vas, folát, magnézium,kálium, és a B-vitaminok egyaránt. Ha ilyen sok pozitív oldalát és tápanyagot felsoroltam, hogy tartalmazzák, akkor vajon miért kérdéses, hogy érdemes-e őket fogyasztani, ha egészségesek akarunk maradni? 

Mik azok az antitápanyagok? 

Az antitápanyagok röviden, olyan anyagok, amelyek képesek befolyásolni az emberi emésztés hatákonyságát illetve más tápanyagok, például vitaminok, ásványi anyagok felszívódását. Egyszóval, nem szívódik fel, vagy csak nagyon kis mértékben. 
Ezek az antitápanyagok a fitinsav, amely az ehető növényi magokban fordul elő nagy mennyiségben. A vas, cink és kálcium felszívódását csökkenti, vagy meggátolja teljesen, ezáltal növeli az ásványianyaghiány előfordulásának az esélyét. Viszot jön a jóhír, akik fogyasztanak húst, azoknak a húsban lévő cink és vas felszívódása hatékony még fitinsav jelenlétében is. A fitinsav bevitelre felhívnám a vegetáriánusok figyelmét. A fitinsav-tartalmat lehet hatásosan csökkenteni házi praktikákkal. Ilyen például az áztatás, a csíráztatás vagy az erjesztés. Keleten a szójababot fermentálják ebből készül a szójaszósz és a nattó is. A babot legalább egy éjszakára be szoktuk áztatni vagy a lencsét. Ha fogyasztunk hüvelyeseket, erre mindenképp ügyeljünk. 

A másik antitápanyag csoport, a lektinek.  Ezek a teljes fehérjetartalom akár 10%-át is kitehetik, mondjuk a vörös babban. Ellenállnak az emésztésnek, így emésztési gondokat is okozhatnak. A nyersen elfogyasztott vesebab nagy mennyiségben toxikus is lehet, így fogyasztása nyersen semmiképp nem ajánlott. Úgy szabadulhtunk meg a lektintartalomtól, hogy egy éjszakára legalább áztatjuk vízben, majd 10 percig forraljuk 100 Celsius-on, így a lektinek közel 100%-a kioldódik a babfélékből. 

Még szaponinok is előfordulnak a hüvelyesekben, a csapat többi tagjához hűen ők is ellenállnak az emésztőrendszerünknek. Növelik a bélfal permeabilitását ( áteresztőképességét) , ami számos egészségügyi problémához vezethet, mint a lyukas bél szindróma. Azért fontos, hogy a belünk ne legyen áteresztő, mivel a bél is egy védelmi vonal. Az egészséges bél a kórokozókat, rothadékokat és a mérgeket nem szívja fel, ellenben ha hüvelyesek, glutén hatására kialakul a lyukas bél szindróma, a méreganyagok emésztetlenül közvetlenül a véráramba jutnak, majd onnan mérgezik a sejtjeinket. Úgy kell elképzelni, mint a határnál a vámosokat, csak azt engedik be, akiknek ott keresnivalójuk van, akiknek nincs pedig nem mehetnek be. Így a normális működés biztosított. 

A végső összegzés az, hogy akinek valamilyen gyulladása, emésztőrendszeri panasza van, kerülje a hüvelyeseket. Viszont, ha valaki egészséges, megfelelő előkészítés, áztatás vagy fermentálás után fogyaszthatja őket néhanapján. 

Olvasd el az egyik cikkem amely a tojás jótékony hatásairól szól és válj tudatos fogyasztóvá. Élj egészséges és hosszú életet !  Ezért érdemes tojást enned !

Kellemes olvasást !

Források:

 https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/17693180

http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1046/j.1365-2621.2002.00618.x/abstract

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/20200263

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/24871479

http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1365-2621.2010.02395.x/abstract

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/2227211

Mindig foglalkoztatott a téma, hogy vajon természetes táplálkozásból, zöldségekből, gyümölcsökből, húsfélékből be lehet-e vinni annyi tápanyagot, amennyire a szervezetnek szüksége van egy normál városi életmódban élőnek. Sokan szokták hasonlítgatni, hogy bezzeg régen. Már azért sem érdemes hasonlítgatni, mert ha ugyanilyen tápanyagtartalmú ételek mellett kiköltöznénk falura egy erdő mellé állatokkal, már sokkal jobb lenne.  Viszont amiért érdekes a téma, az, hogy a zöldségeknek és a gyümölcsöknek mennyivel változott a tápanyagtartalma a földi és az emberi “fejlődés” kapcsán.

Mennyi az annyi?

Úgy gondolom, sokkal szemléletesebb, ha egy grafikonnal illusztrálom a tápanyag-tartalom változását az évek során. Könnyen kivehető, hogy nagy csökkenés látszik. A brokkoli, az egészséges életmód híveinek nagy kedvencének a tápanyagtartalma, folsavra nézve 1985-ös 47mg ( minden esetben mg/100g a viszonyítás) -hoz képest 18 mg-ra csökkent , ami 62%-os csökkenést jelent. A bab B-6-vitamintartalma például 140 mg-ról 32mg-ra csökkent, ami tekintélyes mennyiség. Szerintem a felsorolást ha már nem folytatnám tovább, akkor is mindenki bizonyosságot szerzett arról, hogy nagy változások vannak. A spenót c-vitamin tartalma 51mg-ről 21 mg-ra csökkent. A banán B6-vitamin tartalma a kezdeti 330 mg/100g-ről csökkent az idők során egy elég gyenge 18 mg-ra. Már a banán sem a régi :) Nagyon sokféle tápanyagot lehet mérni, ezek közül mindegyik kisebb nagyobb csökkenést mondhat magáénak.

Akkor most egyem, vagy ne egyem?

Annak ellenére, hogy a tápanyagtartalom jelentősen csökkent, még mindig azt ajánlom, hogy zöldséget gyümölcsöt lehet enni, aki szereti, kívánja annak mindenképp. Mivel vannak bennük rostanyagok, olyan növényi összetevők, mint akár a citrusfélékben a flavonoidok. A flavonoidok elősegítik a C-vitamin felszívódását, az erek falát karban tartják, így akiknek szív-érrendszeri problémájuk van, érdemes megfontolni. Ha valakinek otthon van kiskertje, termeljen abban amennyit kedve tartja. A másik megoldás az, hogy keressünk biogazdákat, persze itt nem olyan biogazdát kell keresni aki éjszaka permetez, hanem aki ténylegesen nem használ vegyszert. Mindenbizonnyal ha a közelben használnak vegyszereket az is átivódik a talajba, viszont legalább a növényre nem közvetlenül permetezték. Akkor foglaljuk össze így a végére. Valamennyi zöldség és gyümölcs mindenki számára egészséges lehet, van aki többet szeret fogyasztani belőlük, van aki kevesebbet. Mondhatnék most ajánlást, de mindenkinek érdemesebb kitapasztalni. Akinek gyenge a gyomorsava, annak nagyon jó megoldás lehet savanyított zöldség, vagy akár a kompótok is. A növény, amit megeszünk lehetőleg a kertből, biogazdától származzon, ezen felül minél közelebbről jön az étel, annál jobb. Egyrészt kevesebbet utazik, frissebben kerül az asztalunkra. Másrészt, ahol mi élünk földrajzilag, az ott élő növényekre vagyunk evolúciósan optimalizálva.  Nem azt mondom, hogy heti 1-1 déli gyümölcsöt nem lehet megenni, viszont mindig törekedjünk az évszaknak és a földrajzi helynek megfelelően étkezni.

Hogy lehet évszaknak megfelelően enni?

Nagyon egyszerű, körbe kell nézni, hogy azon a tájon, mi terem meg amerre élünk. Például kimegyünk a mezőre és ha nem látunk datolyapálmát, akkor azt annyira ne erőltessük. Most a télre kivetítve ezen a tájon ilyenkor nem sok növény terem. Régebben ezért készítettek sok savanyúságot, mivel az egy kiváló tartósítás módszer. Gyümölcsöket aszaltak a kandallón, fűszernövényeket szárítottak, gyógynövényeket és még gyümöcsöket is tettek el. Minden növényt akkor a legmegfelelőbb elfogyasztani, amikor a mi éghajlatunkon érik, vagy valamilyen természetes tartósítási módszerrel képes vagy eltenni. Ilyen természetes tartósítási mód az erjesztés.

Most vegyünk egy másik évszakot, mondjuk a nyarat, hogy könnyű legyen. Nyáron teremnek a finomabbnál-finomabb gyümölcsök a kertben, szőlő, alma, körte, egres, áfonya, cseresznye. Forró nyári melegben, nem is véletlen, hogy megkívánjuk ezeket az ízletes gyümölcsöket. Mivel a drasztikus csökkenés ellenére, még mindig van bennük tápanyag, nagyon jól hidratálnak és még vissza is töltik a szervezetünk ásványianyag raktárait. Ezzel az izomgörcsök és húzódások is könnyebben elkerülhetők. Amikor nyáron érnek a zöldségek, paprika, paradicsom ( nem fóliában ), brokkoli, káposztafélék, akkor érdemes megvenni őket, biztosan te is észrevetted már, hogy olyankor sokkal finomabb. 

Miért érzed finomabbnak a fáról szedett gyümölcsöt?

Az evolúció úgy alakított ki minket, hogy amelyik tápanyagra nagy szükségünk van, azt megtanultuk az idők során, finomnak érezni, az után vágyódunk. Például a nagy nyári melegben, legtöbbek inkább egy könnyebb ebédhez van kedvük, kevesebb zsírtartalmú ételből, zöldségekkel illetve mártással.Vagy akár több zöldséget kíván az ember a tengerparton, nem pedig egy csülkös bablevest, második fogásként pedig egy kacsát. Hanem könnyebben emészthető halat, mivel a sok zsír a melegben kissé képes elnyomni a szervezetet. Nyáron érdemes picit emelni a szénhidrátfogyasztáson, a zsíron pedig csökkenteni. Egyszóval nem véletlen az sem, hogy nyáron más ételeket kívánunk, mint a téli hónapokban. 

Mindig figyelj a szervezeted jelzéseire, hogy mit kívánsz meg, gondold végig, hogy vajon miért is pont azt kívántad meg. Vannak bizonyos bennszülöttek, akiknek van külön szavuk arra, ha fehérjeéhségük van és van szavuk csak a kevés kalóriára is. Ebből adódóan, ők már tudatosan érzik, hogy mi hiányzik éppen belőlük. Meg vagyok bizonyosodva róla, hogy mi is képesek vagyunk ezt érzékelni, csak ezt is meg kell tanulni, mint a járást, eleinte elesünk, de ettől még mindenki megtanulta :). 

Források: 

http://vsp.paul-schmidt-akademie.de/doks/pdf/Naehrstoffverluste_Gemuese-Obst.pdf
 

Nem vagyok tyúkanyó, viszont világ életemben imádtam a tojást. Úgy szoktam gondolkodni, ha valamit szeretek, jó ízzel elfogyasztok és még utána is jól érzem magam, akkor arról nagy bizonyossággal állíthatom, hogy egészsges számomra. Azért fontos kitétel az, hogy még utána is jól érzed magad. Mivel én régebben voltam nagy családi lakomákon, belaktam minden jóval - persze nem összetétel, hanem íz tekintetében jó- utána pedig annyira rosszul voltam, hogy levegőt is alig kaptam. Régóta, már vagy 1,5-2 éve rendszeresen, néhány kivételtől eltekintve, a reggelim fő alkotórésze a tojás. El akarom nektek mesélni azt, hogy mennyi csodálatos tápanyag is rejlik ebben az egyszerű ételben.

Miből is áll egy tojás ?

Két részből áll, ha leegyszerűsítjük, sárgájából és fehérjéből. Most a fehérje részével kezdem a bemutatást. Ahogy a név is mutatja, nagy százalékban fehérjéből áll, tele fontos aminosavakkal. Emellett a tojásfehérjében B-vitaminok vannak, mint például a Biotin (B7-vitamin). Viszont tartlmaz egy olyan nevű fehérjét, hogy avidin. Az avidin nevű fehérje hozzákapcsolódik a biotinhoz,  ezáltal az hatástalanná válik. Viszont az emberek egy nagyon okos ötlettel, a sütéssel főzéssel, ezt az avidin nevű fehérjét inaktiválni tudják, így a szervezet számára felvehető a biotin a tojásból, továbbá a fehérje könnyebben emészthetővé válik. Ezért is érdemes megsütni/főzni a tojást. 

A másik része, gondolom már ki is találtátok, hogy a sárgája. A tojás sárgája 46% olajsavat tartalmaz, ami egy omega-9 zsírsav és az olivában is megtalálható. 38% telített zsírt és 16% többszörösen telítetlen zsírt tartalmaz. Az, hogy a tojás milyen arányban  tartalmazza a zsírsavakat, attól függ, hogy a tyúkanyó szépen kapirgálhatott-e a réten és füveket evett. Vagy pedig egy tápot kapott és be volt zárva másik húszezer csirkével. Jelzem, hogy amelyik szépen természetes táplálékon él abban sokkal több az omega-3 olaj, mint az omega-6. Gondolom tudjátok, mivel egészséggel kapcsoaltos cikkeket olvastok, hogy a népbetegségek egyik fő okozója a magas omega-6 arány az ételekben. Ami a takarmányok, illetve a nagyüzemi állattartás miatt alakult ki. Jobban mondva a nem megfelelő életkörülmények miatt. 

A szervezetben az alfa-linolénsavból  (ALA) -ból eikozapentaénsav (EPA) és dokozahexaénsav (DHA) keletkezik. Ezeket hívjuk omega-3 zsírsavaknak egyébként. Ha  a halolajkészítményeket a kezedbe veszel, fel vannak tüntetve, hogy mennyi EPA és DHA van benne. Emberekben, az ALA átalakul EPA és DHA-vá, viszont ez az átalakulás nem teljesen hatékony, rádásul ahogy öregszünk, is csökken a hatékonysága az átalalkulásnak. Ezért is érdemes rendszeresen fogyasztani tojást illetve halakat, tengeri élőlényeket. 

A tojásban még rengeteg karotinoid is található, mint például a lutein és a zeaxanthin. A karotinoidokból keletkezik az A-vitamin, azért érdemes előnyben részesíteni a karotinoidokat, mivel pontosan annyi A-vitamint gyárt le a szervezet, amennyire szüksége van. Így a túladagolás esélytelen. Ezek a vérplazmában a karotinoid koncentrációt kiválóan megemelik, továbbá a szemben is növekszik a mennyiségük. A tojássárgája még kiváló forrása a kolinnak, ami kiváló májvédő, szellemi frissességet biztosít, fokozza  a zsírvesztést és a koleszterinszintet rendben tartja. 

A koleszterin, ami a tojásban található, remélem mindenki tudja, hogy nagyon hasznos a szervezet optimális működése szempontjából. Ez egy zsíroldékony anyag, ami előanyaga nagyon sok hormonnak, mint Pl: pregnenolone,progeszteron,ösztrogén, kortizol, DHEA és a tesztoszteronnak is Az epesavak, ami a zsíremésztés fontos elemei is koleszterinből képződnek. A D-vitamin előállításához is elengedhetetlen a szervezetben a jelenléte. 

Egy 12 hetes vizsgálatban 37 kettes típusú diebéteszest beállítottak alacsony szénhidráttartalmú diétára. Majd kettéosztották őket olyan csoportokra, amelyben az egyikben 3 gész tojást fogyasztottak naponta, a másik csoportban pedig 3 tojásfehérjét naponta. Mindkét csoportban csökkent a testtömegük, javult az inzulin érzékenységük - ami kiváló előrelépés cukorbetegek számára- és a lipidprofiljuk is alakult pozitív irányba. Egy hasonló kutatás, amiben ugyancsak az egész tojás illetve a tojásfehérje fogyasztást hasonlították össze, azt találták, hogy még a szervezetben lévő gyulladások is hatékonyabban csökkentek a teljes tojást fogyasztóknál. 

Így gondolom már mindenki leszűrte, hogy a tojást a tyúkanyó azért egyben tojja ki, mert az úgy a optimális. Régebben én is kidobáltam a sárgáját, évekig, szóval én is keresztül mentem ezen a folyamaton. Viszont már jóideje egész tojásokat fogyasztok. Néhanapján, ha úgy érzem veszek tojásfehérje rudat, tojásfehérje levet, illetve totu-t. De nem dobálnám ki a sárgáját, tudván, hogy milyen fontos tápanyagokat rejt. 

Kellemes olvasást kívánok és egyetek tojást :) !

Források:

 Blesso CN, et al. Effects of carbohydrate restriction and dietary cholesterol provided by eggs on clinical risk factors in metabolic syndrome . J Clin Lipidol. (2013)

Blesso CN, et al. Whole egg consumption improves lipoprotein profiles and insulin sensitivity to a greater extent than yolk-free egg substitute in individuals with metabolic syndrome . Metabolism. (2013)

Ohman M, et al. Biochemical effects of consumption of eggs containing omega-3 polyunsaturated fatty acids . Ups J Med Sci. (2008)

Goodrow EF, et al. Consumption of one egg per day increases serum lutein and zeaxanthin concentrations in older adults without altering serum lipid and lipoprotein cholesterol concentrations . J Nutr. (2006)

Zeisel SH, da Costa KA. Choline: an essential nutrient for public health . Nutr Rev. (2009)

Small DM. George Lyman Duff memorial lecture. Progression and regression of atherosclerotic lesions. Insights from lipid physical biochemistry . Arteriosclerosis. (1988)