Mindig foglalkoztatott a téma, hogy vajon természetes táplálkozásból, zöldségekből, gyümölcsökből, húsfélékből be lehet-e vinni annyi tápanyagot, amennyire a szervezetnek szüksége van egy normál városi életmódban élőnek. Sokan szokták hasonlítgatni, hogy bezzeg régen. Már azért sem érdemes hasonlítgatni, mert ha ugyanilyen tápanyagtartalmú ételek mellett kiköltöznénk falura egy erdő mellé állatokkal, már sokkal jobb lenne.  Viszont amiért érdekes a téma, az, hogy a zöldségeknek és a gyümölcsöknek mennyivel változott a tápanyagtartalma a földi és az emberi “fejlődés” kapcsán.

Mennyi az annyi?

Úgy gondolom, sokkal szemléletesebb, ha egy grafikonnal illusztrálom a tápanyag-tartalom változását az évek során. Könnyen kivehető, hogy nagy csökkenés látszik. A brokkoli, az egészséges életmód híveinek nagy kedvencének a tápanyagtartalma, folsavra nézve 1985-ös 47mg ( minden esetben mg/100g a viszonyítás) -hoz képest 18 mg-ra csökkent , ami 62%-os csökkenést jelent. A bab B-6-vitamintartalma például 140 mg-ról 32mg-ra csökkent, ami tekintélyes mennyiség. Szerintem a felsorolást ha már nem folytatnám tovább, akkor is mindenki bizonyosságot szerzett arról, hogy nagy változások vannak. A spenót c-vitamin tartalma 51mg-ről 21 mg-ra csökkent. A banán B6-vitamin tartalma a kezdeti 330 mg/100g-ről csökkent az idők során egy elég gyenge 18 mg-ra. Már a banán sem a régi :) Nagyon sokféle tápanyagot lehet mérni, ezek közül mindegyik kisebb nagyobb csökkenést mondhat magáénak.

Akkor most egyem, vagy ne egyem?

Annak ellenére, hogy a tápanyagtartalom jelentősen csökkent, még mindig azt ajánlom, hogy zöldséget gyümölcsöt lehet enni, aki szereti, kívánja annak mindenképp. Mivel vannak bennük rostanyagok, olyan növényi összetevők, mint akár a citrusfélékben a flavonoidok. A flavonoidok elősegítik a C-vitamin felszívódását, az erek falát karban tartják, így akiknek szív-érrendszeri problémájuk van, érdemes megfontolni. Ha valakinek otthon van kiskertje, termeljen abban amennyit kedve tartja. A másik megoldás az, hogy keressünk biogazdákat, persze itt nem olyan biogazdát kell keresni aki éjszaka permetez, hanem aki ténylegesen nem használ vegyszert. Mindenbizonnyal ha a közelben használnak vegyszereket az is átivódik a talajba, viszont legalább a növényre nem közvetlenül permetezték. Akkor foglaljuk össze így a végére. Valamennyi zöldség és gyümölcs mindenki számára egészséges lehet, van aki többet szeret fogyasztani belőlük, van aki kevesebbet. Mondhatnék most ajánlást, de mindenkinek érdemesebb kitapasztalni. Akinek gyenge a gyomorsava, annak nagyon jó megoldás lehet savanyított zöldség, vagy akár a kompótok is. A növény, amit megeszünk lehetőleg a kertből, biogazdától származzon, ezen felül minél közelebbről jön az étel, annál jobb. Egyrészt kevesebbet utazik, frissebben kerül az asztalunkra. Másrészt, ahol mi élünk földrajzilag, az ott élő növényekre vagyunk evolúciósan optimalizálva.  Nem azt mondom, hogy heti 1-1 déli gyümölcsöt nem lehet megenni, viszont mindig törekedjünk az évszaknak és a földrajzi helynek megfelelően étkezni.

Hogy lehet évszaknak megfelelően enni?

Nagyon egyszerű, körbe kell nézni, hogy azon a tájon, mi terem meg amerre élünk. Például kimegyünk a mezőre és ha nem látunk datolyapálmát, akkor azt annyira ne erőltessük. Most a télre kivetítve ezen a tájon ilyenkor nem sok növény terem. Régebben ezért készítettek sok savanyúságot, mivel az egy kiváló tartósítás módszer. Gyümölcsöket aszaltak a kandallón, fűszernövényeket szárítottak, gyógynövényeket és még gyümöcsöket is tettek el. Minden növényt akkor a legmegfelelőbb elfogyasztani, amikor a mi éghajlatunkon érik, vagy valamilyen természetes tartósítási módszerrel képes vagy eltenni. Ilyen természetes tartósítási mód az erjesztés.

Most vegyünk egy másik évszakot, mondjuk a nyarat, hogy könnyű legyen. Nyáron teremnek a finomabbnál-finomabb gyümölcsök a kertben, szőlő, alma, körte, egres, áfonya, cseresznye. Forró nyári melegben, nem is véletlen, hogy megkívánjuk ezeket az ízletes gyümölcsöket. Mivel a drasztikus csökkenés ellenére, még mindig van bennük tápanyag, nagyon jól hidratálnak és még vissza is töltik a szervezetünk ásványianyag raktárait. Ezzel az izomgörcsök és húzódások is könnyebben elkerülhetők. Amikor nyáron érnek a zöldségek, paprika, paradicsom ( nem fóliában ), brokkoli, káposztafélék, akkor érdemes megvenni őket, biztosan te is észrevetted már, hogy olyankor sokkal finomabb. 

Miért érzed finomabbnak a fáról szedett gyümölcsöt?

Az evolúció úgy alakított ki minket, hogy amelyik tápanyagra nagy szükségünk van, azt megtanultuk az idők során, finomnak érezni, az után vágyódunk. Például a nagy nyári melegben, legtöbbek inkább egy könnyebb ebédhez van kedvük, kevesebb zsírtartalmú ételből, zöldségekkel illetve mártással.Vagy akár több zöldséget kíván az ember a tengerparton, nem pedig egy csülkös bablevest, második fogásként pedig egy kacsát. Hanem könnyebben emészthető halat, mivel a sok zsír a melegben kissé képes elnyomni a szervezetet. Nyáron érdemes picit emelni a szénhidrátfogyasztáson, a zsíron pedig csökkenteni. Egyszóval nem véletlen az sem, hogy nyáron más ételeket kívánunk, mint a téli hónapokban. 

Mindig figyelj a szervezeted jelzéseire, hogy mit kívánsz meg, gondold végig, hogy vajon miért is pont azt kívántad meg. Vannak bizonyos bennszülöttek, akiknek van külön szavuk arra, ha fehérjeéhségük van és van szavuk csak a kevés kalóriára is. Ebből adódóan, ők már tudatosan érzik, hogy mi hiányzik éppen belőlük. Meg vagyok bizonyosodva róla, hogy mi is képesek vagyunk ezt érzékelni, csak ezt is meg kell tanulni, mint a járást, eleinte elesünk, de ettől még mindenki megtanulta :). 

Források: 

http://vsp.paul-schmidt-akademie.de/doks/pdf/Naehrstoffverluste_Gemuese-Obst.pdf