Amikor valaki meglát egy gyönyörű ropogós sajtos szélű pizzát, omladozva a sajttól és különböző illatanyagoktól, valószínűleg mindenkinek összefut a nyál a szájában. Persze el tudjuk dönteni, hogy meg akarjuk-e enni vajon, csupán az a belső indíttatás azért legtöbbünkben ott lakozik, kiben mélyebben, kiben közelebb a felszínhez.

Mi a különbség a sóvárgás és az éhség között? 

Érdemes két fogalmat letisztázni elsőként, a sóvárgás olyan állapot, amikor fokozott az evésre való motivációnk, amely egyfajta ételre, ételféleségre irányul. Hogy érthető legyen, amikor sóvárgunk, akkor tudjuk, hogy nekünk az a hamburger kell, mert imádjuk benne a húst, a  nyúlós sajtot, a zöldségeket, a ropogós omlós buciját. Nos, ez nem ugyanaz, mint az éhség, mivel az éhségnél csupán arra van ingerünk, hogy valamiféle ételből kalóriát vigyünk be, itt nem az étel fajtája a döntő, hanem a kalóriabevitelre irányuló motiváció.

Ezzel eljutottunk egy kulcskérdéshez, méghozzá ahhoz, hogy honnan származik ez a sóvárgásos belső motiváció? Az emberi szervezet egy fantasztikus, kiválóan programozott túlélőgép, így futnak bennünk is ilyen főbb programok, amik az evést,  túlélést, étkezést, sex utáni vágyat, szociális támogatást és a fizikai kényelmet hivatottak elérni. Életünk során megtanuljuk, hogyan tudjuk elérni ezeket a célokat, az agy jutalmazási rendszerén keresztül, megtanuljuk, milyen cselekvések végzése okoz nekünk örömöt. 

Hogy működik az agy jutalmazó rendszere?

Az agy úgy működik, hogy bizonyos viselkedések, mint például az evés aktiválja az agyad dopamintermelését, ami boldogságot okoz, így legközelebb ezeket a magas dopamin termeléssel járó tevékenységeket előnyben fogja részesíteni. Technikai értelemben azt szoktuk mondani, hogy a tevékenységre való inger erősödött. Azt tapasztaljuk, hogy az étel illata, hangja, íze elraktározódik az agyunkban és ezen ingerek összessége ingerli az agy örömközpontját, ezért leszünk hajlandóak jobb ízzel megenni egy pizzát, ami tele van tápanyagokkal, mint például, szénhidrát, zsír és fehérje. Ellenben kevésbé van kedve a embernek megenni egy csirke rizs kombót. Minél nagyobb a szervezetben a dopamintúlsúly a cselekvés hatására, annál biztosabb, hogy legközelebb meg akarjuk azt tenni ismét. 

Mi támasztja ezt alá? 

Egy nagyon érdekes kutatás, amit 1988-ban végzett Scalfani, bemutatja azt a tényt, hogyha egy patkány gyomrába közvetlenül beadunk keményítőt. És mondjuk cseresznye illatot éreztetünk vele, akkor megtanulja a patkány, hogy a cseresnye ízű vizet részesítse előnyben. Mégis miért vetemedhetett ehhez? Nagyon egyszerű a válasz. Az agya a sok tápanyaghoz, jelen esetben keményítőhöz társította a cseresznye illatát, a keményítő sok dopamint gyártatott le az agyában, nagy örömet okozott neki, így legközelebbi alkalomkor nagy motivációja lett a cseresznyés víz ivására, annak ellenére, hogy már nem volt benne keményítő. Látható tisztán, hogy az agyban egy megerősített jel alakult ki.

További kutatások azt mutatják, hogy nem csupán a keményítő van ilyen hatással ránk, hanem a cukor, zsír és a fehérje is hasonló viselkedéseket képes kiváltani. A vékonybélben vannak olyan szenzorok, amelyek az agy számára jelzik a glükózt, fruktózt, zsírsavakat és az aminosavakat, majd jelet küld a bél az agynak, hogy szuper a helyzet, tele vagyunk tápanyaggal, gyárts le dopamint, hogy a gazdánk meg tudja jegyezni, ezt kell enni legközelebb, mert dúskál a tápanyagokban, így biztosítja a túlélést. Érdekesség, hogy minél koncentráltabbak a tápanyagok, egyszóval minél nagyobb mennyiségben vannak jelen, annál több dopamin keletkezik. Én azt szoktam mondani, hogy már van hűtő, ezért nem célszerű a tápanyagokat  , azaz a zsírt a testfelületünkön háj formájában hordani. Tegyük csak be a hűtőbe, eláll az ott szépen, így mi jobban érezhetjük magunkat a testünkben :) 

Ez azt jelenti, hogy az agy nem egyszerűen csak arra szolgál, hogy reagáljon bizonyos cselekvésekre. Hanem konkrét élelmiszer tulajdonságokat előnyben részesít, minél több a tápanyag egy ételben annál nagyobb a motiváció. Képzeljük csak el, hogy mit ennénk meg szívesen ? Egy finom cordon bleu-t sültkrumplival vagy akár egy roston csirkemellet salátával. Biztosan van olyan, aki szereti a salátát, de azért a magas keményítőtartalmű burgonya, rizs, bulgur és a kenyérfélék nagy csábítást képesek okozni én azt vettem észre.  Az ösztönös viselkedésünk arra vezethető vissza, hogy az őseinknek küzdenie kellett a túlélésért és az agyunk meg akarta nekik mutatni, hogy mit érdemes enni, milyen vadat érdemes elkapni, hogy biztosítsa a túlélésünket. 

Jöjjön egy bónuszkérdés, miért imádja mindenki a csokoládét?

Gondoljuk csak át, miből áll a csokoládé, cukorból, fehérjéből és tetemes mennyiségű zsírból. Viszont ehhez még jön egy olyan anyag, hogy teobromin, és koffein, amik mégjobban izgatják az agy dopamintermelését, ebből látható, hogy több oldalról is szereti az agyunk, ezt a táplálékot. Sok benne a kalória, és biztosítja a túlélésünket. Na a TV előtti filmezés nem nagy fenyegetés, így azt ajánlom, csak mértékkel fogyasszátok, vagy keressetek cukormenteseket, manapság kiválóakat gyártanak már.

Kellemes olvasást kívánok!
Az agyatokat pedig nektek optimális ételekkel jutalmazzátok ! 

Források : 

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3362145/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22406348

Sokan hamisan azt hiszik, hogy a testsúlycsökkenés, fogyás az csupán arról szól, hogy a szervezettől megvonjuk a kalóriákat. Azonban ma már a kutatások is azt bizonyítják, hogy a leptin nevű hormonnak nagy szerepe van, az ideális és egészséges fizikum kialakításában. 

Mi is a leptin? 

A leptin egy hormon, amit a szervezet zsírsejtjei termelnek, gyakran emlegetik “jóllakottság” hormonként is, vagy akár az “éhség” hormonjának is hívják. A leptin az agyra hat, különösen a hipotalamuszra. A leptin azt a jelet küldi az agynak, hogy elegendő mennyiségű zsír illetve energia áll a rendelkezésre, így nem kell többet enni, le lehet állni az evéssel. Továbbá azt a szignált ( jelet ) is küldi, hogy lehet égetni a kalóriákat normál ütemben, vagy akár fokozottan is, mivel elegendő tápanyag áll a rendelkezésre. A termékenységben, immunitásban, bizonyos agyi létfenntartó folyamatokban is fontos szerepet játszik. A leptin fő feladatai közé tartozik az energiamérleg szabályozása, a általunk elfogyasztott energia mennyisége és hogy abból mennyit alakítsunk át zsírrá. 

A leptin azért alakult ki, hogy megelőzzük általa az éhínséget illetve a túlevést egyaránt, így segíti a szervezetünket, hogy jó túlélők legyün. Az imént írtam, hogy az agynak ad jeleket a leptin, méghozzá olyant, hogy mikor és mennyit eszünk, illetve azt, hogy mekkora mennyiségű zsírszövet van a testünkön. A sok leptin azt mondja az agynak, hogy van elég tápanyag, biztonság van, viszont a kevés leptin azt mondja az agynak, hogy baj van, el kell kezdeni raktározni, illetve visszafogni a kalóriaégetést, mivel éhezés veszélye áll fenn. 

Leegyszerűsítve: eszünk , a testzsírunk emelkedik, a leptin szintje emelkedik, ezáltal kevesebbet eszünk, több kalóriát égetünk.

Ha viszont, nem eszünk/keveset, a testzsír lecsökken, a leptin szint lecsökken ezáltal többet eszünk és kevés kalóriát égetünk. 

Ha az elhízott emberek sok testzsírral rendelkeznek, nem azt a jelet kellene kapniuk az agyukban, hogy leállhatnak az evéssel, mivel magas a leptinszintjük? De igen ! Azt a jelet kellene kapniuk, hogy elég, biztonságban vagy, égetheted a kalóriákat. Azonban a helyzet az, hogy egy csomó leptin van a véráramban, viszont valamiért az agy “ nem látja”. Ezt nevezzük leptinrezisztenciának. Azért rezisztencia, mert úgymond az agy ellenáll a leptinnek. Hasonló ez, mint a inzulinrezisztencia, mivel a hasnyálmirigy termeli az inzulint, csak a sejtjeinken lévő receptorok zárva vannak, így az inzulin nem képes kiváltani a jelet. Leptinrezisztencia fennállása esetén, az agy teljes működése megváltozik, mivel mindent bevet annak érdekében, hogy a testtömeget/ testzsírt gyarapítani tudjuk. A szervezetünk egy túlélőgép, nagyon precíz, kifinomult, épp emiatt is kell folyamatosan figyelni rá. 

Ilyen eseben, az ember nem energikus, csökken a motiváció a hétköznapi dolgok elvégzésére, inkább csak pihengetne, ülne vagy akár feküdne, hogy takarékoskodni tudjon.  Az egészséges test tartalmaz zsírt egyértelműen, csak megfelelő mennyiségűt, egyik véglet sem jó, sem a túl szálkás izomzat, sem pedig a túlságosan elhízott. 

Úgy gondolom, hogy a leptin megér még egy írást, ebben a részben ismertettem a leptin jelentőségét a szervezetben, a leptinrezisztenciát. Viszont, hogy mint mindennek, jó legyen a vége, a következő cikkben pedig a megoldásról ejtek szót. 

Kellemes olvasást!

Források:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23359004

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3281561/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/8532024/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/25232147

http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0026049514002418

A világban minden úgy működik, hogy amikor elkezdesz valamit, még nagy valószínűséggel kevésbé értesz hozzá, majd ahogy fejlődsz, kiválónál-kiválóbb praktikákat lelsz meg. Én úgy gondolom, ha fejleszted magad olvasással, akkor ezt a tanulási folyamatot nagyon is fel tudod gyorsítani, ezen felül előbb éred el a kívánt fizikumodat.

Hogyan is akarok neked ebben segíteni?

Nagyon egyszerű, van egy olyan állapota a szervezetnek, amit angolul afterburn effect-nek hívnak. Magyarul talán a legmegfelelőbb kifejezés rá az utólagos energiafelhasználás illetve kalóriafelhasználás. Mint tudod, a golf, a súlyemelés, a tour de france is mind egy edzés. Csupán az időtartamuk és az intenzitásuk változik. Itt jön a képbe az afterburn/ excess post-exercise oxygen consumption ( edzés utáni oxigénfelhasználási többlet) EPOC. Ez azt mutatja meg, ha te elmentél edzeni a  terembe súlyzózni biztosan érezted úgy, hogy még akár 1-2 nappal edzés után is mintha folyamatosan éhes lennél annak ellenére, hogy régebben volt az edzés. Ilyenkor voltál ebben az utózsírégetési folyamatban. Mivel az edzésed intenzitása nagy (volt 70%-os vagy afelett), így az izmaidnak több idő szükséges a regenerációhoz, több glikogént és aminosavat ürítettél ki edzés alatt. - A 70%-os intenzitás azt takarja, hogy a maximális pulzusodnak a 70%-a.  A maximális pulzus kiszámítása . Több képlet létezik a max pulzus kiszámolására. A régebben használt igen egyszerű „Maximális pulzus = 220 mínusz életkor“ . Így ha te 20 éves vagy, akkor a maximális pulzusod 200 nak tekintendő, a 200-nak a 70%-át pedig egyszerű számítással megkaphatod.  -Viszont ennek van egy olyan áldásos hatása, hogy a edzésen mondjuk elégetsz 600Kcal-t, viszont utána nem a nyugalmi értékre tér vissza a kalóriafelhasználásod, hanem akár 5-15%-kal is nőhet. Ez olyan, mintha kapnál 15% kedvezményt a szervezetedtől ! 

Egy tanulmányban, ahol a résztvevők erőteljesen 45 percen át kerékpároztak, körülbelül 190 kcal-al égettek el több energiát az edzés utáni 14 órában, mint egy átlagos napon. Így 190 kcal-al többet égettek el még pihenés közben is. Egy másik vizsgálatban pedig metabolikus szindrómával küzdőket vizsgáltak, azt találták, hogy az EPOC jelentős pozitív hatásokkal kecsegtetett. Például javult az inzulinérzékenységük, csökkent a testtömegük, a testzsírjuk. Elhízottakon és cukorbeteteken egyaránt segít.

Mennyit érdemes edzeni?

A kutatásból az jött ki, hogy minél nagyobb az intenzitás, illetve minél hosszabb az időtartam, az afterburn effect annál nagyobb mértékű. Viszont ha ésszerűen belegondolunk akkor nem érdemes a végtelenségig fokozni. 

Milyen edzésformák segítketnek neked ?
 
Érdemes lehet megpróbálnod a:  HIIT edzést, a tabatát, kipróbálhatod Matt Miller ajánlását az 1:2 arányt. Ami azt jelenti, hogy 1 percet edzel folyamatosan, majd 2 percet pihensz. Itt is egy példa rá:  5 perc bemelegítés, 60 másodperc gyors futás, ezt követi 120 másodperc regeneráló/lassú séta. Ezt érdemes 6-8 alkalommal eljátszani. Persze a bemelegítés nélkül. Majd a végén jöhet 5 perc lazító séta. Egész úton hazafelé pedig égeted a zsírt ! :) Remélem tudod, hogy nem is feltétlen mindig más sémáját követni, te magad is találhatsz ki hasonlóakat. Az edzés utáni fáradtság illetve éhségérzet szerintem mutatja azt, hogy mennyire volt kimerítő az edzésed. 

Egy bónusz tény az afterburn effect-ről.

 Ha diétázol vagy fogyni vágysz és már sok ideje megy az edzés, belassult az anyagcseréd. Akkor egy HIIT vagy valamilyen nagy intenzitású edzés után bevezethetsz egy csaló étkezést. Mivel a szervezeted annyira ki van éhezve, hogy minden tápanyagot az izmok regenerálására, a glikogénraktárak feltöltésére fog küldeni. Megjegyezném, hogy  a csalónap is normális méreteket öltsön. Mondjuk aznap, megehetsz 1,5-2x annyi kalóriát, ha csalónapról van szó, ha csaló étkezés, akkor az étkezésed tápanyagtartalmát szorozd fel ennyivel. 

Kellemes olvasást és kiváló alakot kívánok mindenkinek !
Ha kérdésetek van, kommentben nyugodtan tegyétek fel !

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2991639/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/17101527

Nem vagyok tyúkanyó, viszont világ életemben imádtam a tojást. Úgy szoktam gondolkodni, ha valamit szeretek, jó ízzel elfogyasztok és még utána is jól érzem magam, akkor arról nagy bizonyossággal állíthatom, hogy egészsges számomra. Azért fontos kitétel az, hogy még utána is jól érzed magad. Mivel én régebben voltam nagy családi lakomákon, belaktam minden jóval - persze nem összetétel, hanem íz tekintetében jó- utána pedig annyira rosszul voltam, hogy levegőt is alig kaptam. Régóta, már vagy 1,5-2 éve rendszeresen, néhány kivételtől eltekintve, a reggelim fő alkotórésze a tojás. El akarom nektek mesélni azt, hogy mennyi csodálatos tápanyag is rejlik ebben az egyszerű ételben.

Miből is áll egy tojás ?

Két részből áll, ha leegyszerűsítjük, sárgájából és fehérjéből. Most a fehérje részével kezdem a bemutatást. Ahogy a név is mutatja, nagy százalékban fehérjéből áll, tele fontos aminosavakkal. Emellett a tojásfehérjében B-vitaminok vannak, mint például a Biotin (B7-vitamin). Viszont tartlmaz egy olyan nevű fehérjét, hogy avidin. Az avidin nevű fehérje hozzákapcsolódik a biotinhoz,  ezáltal az hatástalanná válik. Viszont az emberek egy nagyon okos ötlettel, a sütéssel főzéssel, ezt az avidin nevű fehérjét inaktiválni tudják, így a szervezet számára felvehető a biotin a tojásból, továbbá a fehérje könnyebben emészthetővé válik. Ezért is érdemes megsütni/főzni a tojást. 

A másik része, gondolom már ki is találtátok, hogy a sárgája. A tojás sárgája 46% olajsavat tartalmaz, ami egy omega-9 zsírsav és az olivában is megtalálható. 38% telített zsírt és 16% többszörösen telítetlen zsírt tartalmaz. Az, hogy a tojás milyen arányban  tartalmazza a zsírsavakat, attól függ, hogy a tyúkanyó szépen kapirgálhatott-e a réten és füveket evett. Vagy pedig egy tápot kapott és be volt zárva másik húszezer csirkével. Jelzem, hogy amelyik szépen természetes táplálékon él abban sokkal több az omega-3 olaj, mint az omega-6. Gondolom tudjátok, mivel egészséggel kapcsoaltos cikkeket olvastok, hogy a népbetegségek egyik fő okozója a magas omega-6 arány az ételekben. Ami a takarmányok, illetve a nagyüzemi állattartás miatt alakult ki. Jobban mondva a nem megfelelő életkörülmények miatt. 

A szervezetben az alfa-linolénsavból  (ALA) -ból eikozapentaénsav (EPA) és dokozahexaénsav (DHA) keletkezik. Ezeket hívjuk omega-3 zsírsavaknak egyébként. Ha  a halolajkészítményeket a kezedbe veszel, fel vannak tüntetve, hogy mennyi EPA és DHA van benne. Emberekben, az ALA átalakul EPA és DHA-vá, viszont ez az átalakulás nem teljesen hatékony, rádásul ahogy öregszünk, is csökken a hatékonysága az átalalkulásnak. Ezért is érdemes rendszeresen fogyasztani tojást illetve halakat, tengeri élőlényeket. 

A tojásban még rengeteg karotinoid is található, mint például a lutein és a zeaxanthin. A karotinoidokból keletkezik az A-vitamin, azért érdemes előnyben részesíteni a karotinoidokat, mivel pontosan annyi A-vitamint gyárt le a szervezet, amennyire szüksége van. Így a túladagolás esélytelen. Ezek a vérplazmában a karotinoid koncentrációt kiválóan megemelik, továbbá a szemben is növekszik a mennyiségük. A tojássárgája még kiváló forrása a kolinnak, ami kiváló májvédő, szellemi frissességet biztosít, fokozza  a zsírvesztést és a koleszterinszintet rendben tartja. 

A koleszterin, ami a tojásban található, remélem mindenki tudja, hogy nagyon hasznos a szervezet optimális működése szempontjából. Ez egy zsíroldékony anyag, ami előanyaga nagyon sok hormonnak, mint Pl: pregnenolone,progeszteron,ösztrogén, kortizol, DHEA és a tesztoszteronnak is Az epesavak, ami a zsíremésztés fontos elemei is koleszterinből képződnek. A D-vitamin előállításához is elengedhetetlen a szervezetben a jelenléte. 

Egy 12 hetes vizsgálatban 37 kettes típusú diebéteszest beállítottak alacsony szénhidráttartalmú diétára. Majd kettéosztották őket olyan csoportokra, amelyben az egyikben 3 gész tojást fogyasztottak naponta, a másik csoportban pedig 3 tojásfehérjét naponta. Mindkét csoportban csökkent a testtömegük, javult az inzulin érzékenységük - ami kiváló előrelépés cukorbetegek számára- és a lipidprofiljuk is alakult pozitív irányba. Egy hasonló kutatás, amiben ugyancsak az egész tojás illetve a tojásfehérje fogyasztást hasonlították össze, azt találták, hogy még a szervezetben lévő gyulladások is hatékonyabban csökkentek a teljes tojást fogyasztóknál. 

Így gondolom már mindenki leszűrte, hogy a tojást a tyúkanyó azért egyben tojja ki, mert az úgy a optimális. Régebben én is kidobáltam a sárgáját, évekig, szóval én is keresztül mentem ezen a folyamaton. Viszont már jóideje egész tojásokat fogyasztok. Néhanapján, ha úgy érzem veszek tojásfehérje rudat, tojásfehérje levet, illetve totu-t. De nem dobálnám ki a sárgáját, tudván, hogy milyen fontos tápanyagokat rejt. 

Kellemes olvasást kívánok és egyetek tojást :) !

Források:

 Blesso CN, et al. Effects of carbohydrate restriction and dietary cholesterol provided by eggs on clinical risk factors in metabolic syndrome . J Clin Lipidol. (2013)

Blesso CN, et al. Whole egg consumption improves lipoprotein profiles and insulin sensitivity to a greater extent than yolk-free egg substitute in individuals with metabolic syndrome . Metabolism. (2013)

Ohman M, et al. Biochemical effects of consumption of eggs containing omega-3 polyunsaturated fatty acids . Ups J Med Sci. (2008)

Goodrow EF, et al. Consumption of one egg per day increases serum lutein and zeaxanthin concentrations in older adults without altering serum lipid and lipoprotein cholesterol concentrations . J Nutr. (2006)

Zeisel SH, da Costa KA. Choline: an essential nutrient for public health . Nutr Rev. (2009)

Small DM. George Lyman Duff memorial lecture. Progression and regression of atherosclerotic lesions. Insights from lipid physical biochemistry . Arteriosclerosis. (1988)
 

Az omega-3 zsírsav az embert a fejlődése során mindmáig végigkísérte. Én nem szeretek különbséget tenni bizonyos tápanyagok között, hogy melyik fontosabb a másiknál. Azt gondolom, hogy mindegyik nagyon fontos. Játsz el a gondolattal, melyik ujjadra engednéd meg, hogy rácsapjanak egy nagyot kalapáccsal. Nyilván az őszinte válasz az, hogy egyikre sem. A szervezet ugyanígy működik, minden anyag fontos a számára, csupán egyes anyagokból, jelen esetben az omega-3 zsírsavból gyakori a hiány. Az ideális korokban, mondjuk 100 évvel ezelőttől kezdve, visszafelé, az őskor felé haladva az időben, az omega-3 fogyasztás úgy nézett ki, hogy az omega 3:omega-6 aránya 1:1 volt. Itt a zsírsavak arányára gondolok a szervezetben, amikor bejött a takarmányozás, az állatok tömeges “termelése” -tenyésztése- , akkor ez az arany közép eltolódott 1:10 vagy egyeseknél 1:20-as arányra. Én is nagyon optimista ember vagyok, viszont itt az 1-es számot az omega-3 jelenti. 

Mi is az omega-3 zsírsav?

Ez a zsírsav eikozapentaénsav (EPA) és dokozahexaénsav keverékéből áll. Ami nagyon fontos a szervezet számára. Az agy kb 80%-a zsír, így látható is az a tény, hogy ha valaki kevés omega-3 zsírsavat fogyaszt, miért is alakulnak ki mentális zavarai. Leginkább a halakban, állati húsokban -legeltetett állatok húsában és tejében- és fitoplanktonokban lelhető fel. 

Hogyan érdemes fogyasztani?

Sokan halolaj formájában isszák - köztük vagyok én is, minden nap legalább 10 ml lazacolajt fogyasztok el, még akkor is ha aznap eszem halat- , vagy halolaj kapszulát szednek, kiváló opció még az, ha heti rendszerességgel valaki halakat fogyaszt. A lazac, tőkehal, csuka, harcsa, fogas és makréla fogyasztása is nagyon egészséges. Ha valaki vegetáriánus és nem fogyaszt állati eredetű termékeket, kiváló alternatíva lehet számára a kendermag, kender protein vagy valamilyen kendermagolaj, a spirulina és a chlorella is kiváló forrásai az ALA-nak.

Amire pedig utaltam az írásom címében, a depresszió és az omega-3 kapcsolata. Sok cikket elolvastam amiből az szűrhető le, hogy depresszióban, bipoláris zavarokban, skizofréniában, terhesség utáni depresszióban mind hatásos az omega-3 zsírsav/halolaj kiegészítés. 

Omega-3 fatty acids in major depressive disorder. A preliminary double-blind, placebo-controlled trial. Ebben a kettős van placebo kontrollos vizsgálatban 28 embert vizsgáltak meg, akik depresszióban szenvedtek. A vizsgálat időtartama 8 hét volt, 4400mg EPA és 2200 mg DHA-t kaptak 8 hétig, a konklúzió az lett, hogy az omega-3 zsírsav kiegészítés hatására csökkentek a depressziós tünetek.

(2) Cognitive and physiological effects of Omega-3 polyunsaturated fatty acid supplementation in healthy subjects.  Ennek a vizsgálatnak az volt az érdekessége, hogy teljesen egészséges egyéneket vizsgáltak meg az omega-3 zsírsavak hatását az egészségre. Úgy gondoltam, hogy ezt a végére hagyom, viszont anyira izgatott lettem általa, hogy muszáj volt a második helyre beillesztenem. Harminchárom egészséges felnőttet választottak ki, 35 npon keresztül napi 4g halolajat (1600mg EPA és 800mg DHA-t). A konkluzió az lett, hogy a vérplazmájukban az omega-3:omega-6 arány normalizálódott. Ennek az lett az eredménye, hogy az általános kedvük javult, energikusabbak lettek a nap folyamán, csökkent az agresszivitásuk, csökkent a fáradtságuk és a rosszkedvük is. Ami fejlődés még tapasztalható volt a feladatok során az a gyorsabb munkavégzés, a csökkenő hibaszám a feladatoknál és a csökkent reakcióidő is. 

(3)Addition of omega-3 fatty acid to maintenance medication treatment for recurrent unipolar depressive disorder. Kettős van placebo kontrollos vizsgálatban, 20 súlyos depresszióval küzdő egyénnek napi 2 g etil észterezett -nem a legjobb minőség- EPA-t adtak 4 héten át.A konklúziója az lett a vizsgálatnak, hogy  szignifikánsan csökkentek a depressziós tünetek a halolajjal kezelteknél már 3 hét után is. 

(4) Omega-3 fatty acids for major depressive disorder during pregnancy: results from a randomized, double-blind, placebo-controlled trial. Its az omega-3 zsírsav hatását vizsgálták depressziós kismamákon. A kismamák 8 héten keresztül napi 2200mg EPA és 1200mg DHA-t kaptak     menhaden olajat -egy atlanti óceénban élő halfajta- . A kutatás eredménye az lett, hogy a kismamák akik fogyasztottak a halolaj által EPA és DHA-t csökkentek a depressziós tüneteik a placebo csoportéhoz képest. Ez már csak én jegyzem meg hozzá, hogy valószínűleg azért is lép fel depresszió a várandósság alatt, mivel a magzat fejlődéséhez minden szükséges tápanyagot az anyai szervezet megad. Ebből következik, hogy a magzat szervezete prioritást élvez az anyával szemben. Pontosan ezért alakulnak ki a várandósság alatt a kismamában hiánybetegségek. Mivel az emberek 90%-ának nem megfelelő a táplálkozása. Várandósság alatt fokozottan érdemes lenne figyelni ezekre, sőt mi több, már várandósság előtt legalább fél évvel el kell kezdeni a tudatos étkezést és a táplálékkiegészítők használatát.

A kutatásokból főleg az értékes adatokat halásztam ki, hogy érthetőbb legyen. Az pedig, gondolom mindenki számára világos lett, hogy akár egészséges vagy akár valamilyen depressziós agresszív tüneteid vannak, az omega-3 kiegészítés mindenképp a hasznodra lehet. Ha már orvosi kezelés alatt állsz, az orvosodnak vagy gyógyszerészednek mindenképp érdemes felvetni ezt az ötletet.

kellemes olvasást kívánok minden kedves olvasómnak !