Az előző cikkemben kitértem az immunrendszer feladatára, hogy miért fontos a vírusok eliminálásában. Illetve arra is, hogy milyen tényezők befolyásolják a működését. Most az étrend hatásán belül is az egyik olyan tényezőről lesz szó, amit nagyon sokan fogyasztanak a napi táplálkozásuk során, mégis nagy hátrányt jelent nekik.

Miről is lesz szó?

A búzafélékről ( búza, árpa rozs és a zab-zabból már létezik gluténmentes változat is. )

Sokatokban felmerülhet, hogy már az egyiptomiak is búzát ettek, a nagyszüleink is. Hozzátartozott a búza a katolikus hit szertartásaihoz is. Akkor mégsem volt ennyi elhízott, magas gyulladásszinttel rendelkező és autoimmun betegségekkel küzdő egyén.

Az elhízást valószínűleg nem kell bővebben kifejtsem, mindenki látja a saját szemével a változást magán és a környezetén.

Mit jelent a magas gyulladásszint? Amikor elesünk és megsérülünk, vagy megütjük magunkat. Akkor az adott helyen létrejön egy gyulladás, aminek ismérvei , hogy piros, meleg, duzzadt,  fáj és a funkcióvesztés. Ez a gyulladás segít abban, hogy a sérülés gyorsabban gyógyuljon és a fájdalom révén vissza is fog minket az aktivitásunkban, ezért pihentetjük megfelelő ideig. Illetve ha szükséges, szakszerű ellátás képes enyhíteni az állapotunkon.

Viszont van olyan helyzet, hogy a szervezetben tartósan magasabb a gyulladás szintje. Ezeket nevezzük krónikus betegségeknek. A krónikus azt jelenti, hosszabb ideje fennálló, ez stagnálhat, javulhat is, viszont gyakran romlik az ember állapota.  Ilyen jelenségek például a Reumatiod arthritis ( sokizületi gyulladás) vagy a Hashimoto tireoditis ( pajzsmirigy elváltozása) , -A gyulladás szintjét a vérből is vizsgálhatjuk ezen kívül, a süllyedés, CRP, igG, igM, igE  és az interleukinek. Ezeket inkább érdekességként írtam ide. -  A hosszan elhúzódó gyulladás a szervezetet legyengíti és kimeríti. Ezért is érdemes az immunrendszert optimális tartományban működtetni. Nem terhelni felesleges dolgokkal, amelyek gyulladást váltanak ki. Elég neki az a feladat, hogy most a koronavírust legyőzze.

A búzafélékről azért ejtettem szót, mert tartalmaznak glutént. Ez egy fehérje ami gluteninből és gliadinból áll. Ettől lesz szép magas a kenyér és finom állagú.

A gluténnal az a probléma, hogy emészthetetlen fehérje és emésztetlenül megy tovább a bél további szakaszaiba és ott kiválthatja az áteresztő bél szindrómát.

Ami nem jó ebben a helyzetben az, hogy a bélnek van egy olyan funkciója, amit barrier-nek hívunk, azaz elhatárol. A bélnek az a feladata, hogy minden ami számunkra hasznos, azt felszívja és a sejtekig szállítsa. Minden ami káros, azt pedig ne szívja fel.

A belet képzeljük el úgy, mint egy várat, gyönyörű magas falak ( ez a bél fala), bástyák és ezeken katonák( immunsejtek)  állnak. Optimális esetben a várban lévők döntik el, hogy ki jöhet be és ki nem. Jön a cselszövő ( glutén) , és úgy meghackeli a vár lakóit, hogy ők órákra kinyitják a kaput és bárki bemehet az ő ellenőrzésük nélkül.

Ebből láthatjuk, hogy a glutén okoz egy lokális ( helyi gyulladást a bélfalon), illetve egy szisztémás gyulladást is a gyulladáskeltő citokineken keresztül. - WGA búzacsíra fehérje hatására megnövekedik a vérben az IL-6, TNF-alfa, CRP szintje is. -  Ez pedig az immunrendszer működésében hagy némi kívánnivalót maga után. A katonáknak így sok fronton kell harcolnia és nem bírják annyira a megterhelést, mint egy egészséges bél esetén. Ezt azért emeltem ki, mert minenkinek van egy napra egységnyi energiája. Ha azt elhasználja olyan dolgokra, mint a stressz ( kimeríti a szervezetet a  canon-féle vészreakció kapcsán) sokkal kevesebb marad az alap életfunkciók fenntartására.

Egyszóval ami nagyon fontos, immunológiailag is, hogy az első védelmi vonalunk az a kültakaró. Ez a bőr, a nyálkahártyák és az egész emésztőrendszer teljesen ép legyen, ne legyenek rajta sérülések ( legalább azokat kerüljük el, amit odafigyeléssel el lehet)  Egyszóval vigyázzunk ezeknek az épségére és máris jobb helyzetben vagyunk.

Jelzem, ezért van az, hogy az orvosok szájmaszkot használnak, precízen mosnak kezet. Ha mi is vigyázunk a “várunk falára” nyugodtabbak lehetünk.

Itt a cikk végén még egy kicsit szólok arról is, hogy régen miért nem volt ennyi gluténérzékeny és cöliákiás. Azért mert a kenyér máshogy készült, kovásszal. Kovászt adtak a liszthet, ami megemésztette a benne található glutén nevű fehérjét, kisebb darabokra szedte szét, amit már az emésztőrendszerünk könnyedén kezelni tud. Így ha valaki búzából szeretne minden áron kenyeret sütni, érdemes megtanulnia a kovászolást. Vagy akár a gluténmentes gabonákhoz is nyúlhat, mint akár a hajdina, köles, cirok, amaránt, quinoa stb. Ezekből is kiváló kenyér készíthető.

Igyekeztem olyan cikket írni, ami mindenki számára érdekes és érthető. Az is megértse, aki nem foglalkozik ezen tudománnyal komolyabban, viszont az akadémikusok is örömüket leljék az olvasásban.

Köszönöm a figyelmeteket, a továbbiakban is lesz folytatása az írásomnak, még több praktikát és összefüggést ismerhettek meg.

Köszönöm még az immunológiai intézetnek, hogy fejlesztették a látóköröm az immunrendszer témájában.

Figyeljetek az egészségetekre, segítsetek egymásnak!

Amennyiben a cikk előző részét is szívesen elolvasnád, klikkelj ide .  

Üdvözlettel:

Nagy László

Gyógyszerész hallgató

Holisztikus táplálkozási ismeretek referens

Források:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3705319/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3402009/

 https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3705319/