Amióta a zsírt démonizálták, az emberiség egyre több cukrot, feldolgozott gabonafélét, búzát és egyéb káros anyagokat fogyaszt. Az új nyugati étrend hatására a földön élő emberek egyre túlsúlyosabbak, egyre betegesebbek és enerváltak lettek. Azonban bizonyos tanulmányok azt mutatják, hogy a zsír mégis jó. Persze a zsírforrások közül sem ajánlott minden egyes ami létezik. 

Ajánlok  pár egészséges zsírbeviteli alternatívát, amelyet bátran fogyasztható, akár még diétában is. Az első ajánlásnak bizonyára sokan örülni fognak.

I. A fekete csokoládé nagyon magas zsírtartalmú, sok rostot tartalmaz, rengeteg benne a vas, a magnézium, a réz és a mangán. Így látható, ha egy egészséges fekete csokoládé alternatívát választunk, mint például valami édesítős étcsokoládé, ami legalább 70% kakaótartalmú, még akár a diétába is beilleszthető. Persze itt is a mérték a lényeg, ha napi 10-20 g-ot eszünk belőle, azzal még biztosan nem lépjük túl a napi ésszerű adagot. Áldásos hatását a magas antioxidástartalmának is köszönheti, ami a fekete áfonyáéval vetekszik. Kutatások utalnak arra is, hogy javíthatja az agy működését, illetve védi a bőrt a leégéstől. 

II. Az egész tojás-t régen nagyon egészségtelennek állították be, a koleszterintartalma miatt, viszont ma már tudjuk, a szervezetben lévő koleszterin 70-80%-át a szervezetünk állítja elő, mivel létfontosságú. A fennmaradó 20-30%-ot pedig ételből visszük be. Olyan kutatások is vannak amelyek azt mutatták, hogy a tojásban lévő koleszterin nem befolyásolja a vér koleszterinszintjét, így nyugodtan fogyasztható. A tojás kolintartalmánál fogva segíti a gondolkodást is. Kipróbálták azt is, hogy a reggeli gabonákat tojásra váltották le, olyan eredmény született, hogy akik tojást reggeliztek, kevesebb kalóriát vittek be és fogytak.  Fontos kiemelnem azt, hogy a tojás tápanyagainak nagyrésze a sárgájában található, így ajánlatos egyben fogyasztani el a kettőt és nem kidobálni. Régen én is kidobtam a sárgáját és nagyon bánom. De mindig van lehetőség a hibák javítására, okuljatok az esetemből és ti már kezdjétek úgy fogyasztani, hogy egyben fogyasztjátok el, még az íze is sokkal finomabb. 

III. A zsíros halak azok a termékek amelyek jótékony hatásával minden ember s minden egészségügyi szervezet egyetért. A zsíros halak közé tartozik a lazac, makréla, hering, szardínia, de fogyasszuk nyugodtan az itt honos halfajtákat is mint a csuka, harcsa és a fogas. A hidegvízi halak azért tartalmaznak több omega-3 zsírsavat, mert ez a zsírsav a hidegben kevésbé képes megszilárdulni, így segíti a tulélésüket. Tanulmányok azt mutatták, hogy akik rendszeresen halat fogyasztanak sokkal egészségesebbek. Elkerüli őket a szívbetegség, a depresszió, demencia és még sokféle betegség. 

IV. A csodálatos és ízletes oliva olaj a mediterrán étrend elengedhetetlen részét képezi. Az extra szűz olivaolajat érdemes választani, méghozzá azért, mert annak a legkíméletesebb az eljárása, amelyben kinyerik a növényből az olajt. Hideg préselést alkalmaznak, így a benne lévő vitaminok és egyéb antioxidánsok maradéktalanul túlélik a folyamatot. Magas E és K-vitamin tartalmúak, amelyek erős antioxidáns hatással bírnak, megvédi a szervezetet a káros anyagok, mint például a szabadgyökök oxidációjától. Csökkenti a vérnyomást, javítja a koleszterinszintet - a magas zsírtartalma ellenére is - mindenféle szívbetegségben a fogyasztása előnyös lehet. A gyulladásokat is hatékonyan csökkenti. 

V. A kókuszzsírban található zsírok 90%-a telített, ami azt jelenti, hogy nagyon ellenálló sütésnek főzésnek és bizonyítottan nagyon egészséges is. Az a nép amely sok kókuszzsírt fogyaszt, a magas zsírbevitel ellenére is kiemelkedően egészséges. Nincs náluk olyan gyakori szívbetegség és egyéb egészségügyi problémák is ritkábbak. A kókuszzsírban a közepes láncú zsírsavak MCT-k vannak nagy számban, melyekből a szervezet könnyedén ketonokat képes előállítani, amely védi az agyat és az idegrendszert. A ketonok segítik az étvágycsökkentést, MCT fogyasztás hatására az emberek átlagosan kevesebb kalóriát visznek be, továbbá az anyagcserénket is felpörgeti, legalább napi 120 Kcal-al növekedik a kalóriafelhasználásunk az MCT-k hatására. Remélem ezen információkkal meghoztam mindenki kedvét a kókuszzsírral történő főzésre. Az alzheimer kórra is áldásos hatást tehet és még a hasi zsír eltávolításában és segítségünkre lehet. 

Annak ellenére, hogy most ezt az 5 kiváló tápláló táp-anyagot emeltem ki, még van mellettük sokféle. A repce, napraforgó, szójaolaj, kukoricaolaj-tól viszont érdemes elhatárolódni, mert növelik az elhízást, csökkentik az energiaszintet és számos nyugati betegséggel összefüggésbe hozható.

Kellemes olvasást!

Olvasd el az előző témába vágó cikkemet ! Mit okoz a szervezetben a magas transzzsír bevitel?

Források:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16340654

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18448177

https://www.nature.com/articles/ijo2008130

https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0924977X03000324

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/20929998

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/10695923

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/8450295

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/8654328

A telített zsíroktól eltérően a transzzsíroknak, vagy transzzsírsavaknak a szerkezetében van kettős kötés, ami reaktívabbá teszi őket. Alapvetően a transz (trans) szó annyit tesz, hogy ellentétes. Szóval a hidrogének ellentétes oldalon vannak a zsírsavban. Szóval semmi extra, csak egy gyönyörű név, bár lehet, hogy ez csak nekem tetszik. 

A kezdeti kémia után jöjjön a lényeg. A transzzsírok a természetben is előfordulnak, nem az ember “találta ki” őket. A természetes transzzsírok az emberi étrend részét képezik, mióta fogyasztunk kérődző állatokat, ilyenek a marha, a juhok és a kecske is. Jellemzően a tejtermékek 2-5%-át és az állati zsírok 9%-át ez képezi, ami teljesen rendben is van. Akik fogyasztanak ezekből az állatokból, sem a ragadozóknak, sem az embernek nem kell aggódnia, mivel az egyik fontos transzzsír a CLA, konjugált linolánsav, számos pozitív tulajdonsággal rendelkezik.

De akkor mi a baj az iparilag előállított transzzsírokkal?

Csupán az előálltási módszer,  méghozzá az, hogy a növényi olajokat, mint a repce, kukorica, szója vagy a repceolajat elkezdik hidrogénezni. Ez a folyamat egy nagy nyomáson, magas hőmérsékleten végzett művelet, amihez fémkatalizátort is alkalmaznak. Általában nikkelt, palládiumot vagy platinát használnak. Valószínűleg X-men-ből a farkasnak még egy kis adamantiumkatalizátor is jót tenne, nekünk viszont kevésbé.  Ha akármit beleteszünk egy forró közegbe, fémeket adunk hozzá és még óriási nyomásnak is kitesszük, valószínűleg ha az nem gyémánt, akkor káros anyaggá alakul. 

Mit okohatnak a transzzsírok? 

Összefüggésbe hozhatóak a szívbetegségektől kezdve, a koleszterinszállító fehérjék, mind például a HDL és LDL nem optimális arányú kialakulásáig. Akik magas transzzsírbevitelű étrendet folytattak, azoknak 40%-al nagyobb esélye volt a cukorbetegség kialakulására.  Egy hat évig tartó kutatásból az derült ki, hogy ha a napi kalóriabevitelünk 8%-át ilyen zsírokból fedezzük, kialakulhat inzulin rezisztencia, hasi elhízás azaz a jól ismert úszógumi, az emelkedett fruktózamin szint is ami a magas vércukor egyik jele. Az olvasóim között már biztosan sok képzett is található, így tudják, hogy ha a szervezetben emelkedik a C-reaktív protein szintje, akkor az valamiféle gyulladásra utal. Nos, a transzzsírok ennek a szintjét is emelik, így a szervezet egy általános gyulladásos állapotban van, “csupán” az étrend hatására. A nők körében a megnövekedett mellrákkal is összefüggésbe hozható, emellett az erek falát is előszeretettel roncsolja. 

Kis érdekesség még a végére, a szupermarketekben kapható ételek nagyrészé, ami sült, nagy valószínűséggel az ára miatt olyan eljárással készül, ami a végére 10-40%-os transzzsírtartalmat is elérhet. A boltokban kapható repceolaj akár 4,6%-a is lehet ilyen zsír. Így mindenkit bátorítanék inkább az állati zsírok fogyasztására, kókuszolajra és  ghí vaj fogyasztására. Az emebrek manapság egyre többet olvasnak, jobban érdekli őket az egészségük, mint régebben, ezt mi sem prezentálja jobban, mint az, hogy ilyen sokan olvssátok a blogot, aminek kifejezetten örülök és hálás is vagyok érte ! Manapság a legtöbb termék transzzsírtartlma adagonként kevesebb mint 0,5%, ami azt is maga után vonja, hogy a termék címkéjén szerepelhessen a transzzsír mentes, vagy a nem tartalmaz transzzsírt kijelentés. Ha olyan terméket találtok, ami nagyon irreálisan kicsi adagokat ajánl, páldául, ha egy kis édesség adagja olyan 10 g körül van, akkor lehet is sejteni, hogy a transzzsírtartalmat akarják eltűntetni. Vannak olyan olajspray-k amikre a 0 kalóriás van ráírva, méghozzá azért mert olyan kicsi adagban van meghatározva, hogy 0,5% alatti, így ráírják, hogy nincs benne zsír. Ez csak azért vicces, mert jelen esetben egy kókuszolaj spray-ről olvastam le. 

A megoldás az, hogy ne feldolgozott kész ételeket vásároljunk, hanem az alapanyagokat érdemes megvenni. Majd ha az alapanyagok már kiváló minőségűek, mi könnyedén tudunk belőle finom ételt készíteni. Én például még sütni főzni is imádok, azon felül, hogy tudom mi van az ételemben, kellemes időtöltés. 

Kellemes olvasást ! 

Szeretettel ajánlom az előző cikkem : Az étel utáni sóvárgás oka !

Források : 

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16843178

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15051604

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15159225

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/17636085

Az eddigi élettapasztalatom, a tanultak és a kutatások alapján azt mondhatjuk, hogy az egészég ugyanolyan, mint az, izmok. Ha nem használjuk, nem foglalkozunk vele, nem fordítunk rá kellő figyelmet és időt, szépen lassan elillan és csak azon vesszük észre magunkat, hogy ülünk a váróteremben a kivizsgálásra. Legelőször leszögezném, hogy az egészség egy olyan adomány, amit mindenki születésével megkapott - pár kivételtől eltekintve -, viszont az ember olyan, hogy ami könnyen jött, arra nem fordít figyelmet, mert mindenkinek van eleve, miért dolgoznánk érte? 

Milyen kivételek vannak?

Tisztáznám, hogy pár ritka kivételt leszámítva, az emberek egészségesen születnek, a kisbabák makk egészségesek. Aki nem az valószínűleg valamiféle mérgezés, sugárzás, baleset vagy rendellenes táplálkozás következtében vált olyanná. Az orvostudomány manapság már több ezer teratogén ( magzatkárosodást előidéző ) hatóanyagot, illetve ártalmat ismert fel. Ezen tudás birtokában pedig egyre közelebb kerülhetünk a hőn áhított egészséghez. A kismamáknak érdemes nagy figyelmet fordítani már a várandosság tervezésekor is az egészségükre. Nem elég csak akkor elkezdeni megfelelően táplálkozni, illetve táplálékkiegészítőket szedni, amikor már az orvos mondja, hogy többen vannak.  

Mivan azzal aki nem teljesen egészségesen született? 

Pár kivétel van persze, akik bizonyos szervek, illetve végtagok nélkül jönnek a világra, de ők is óriási életszínvonalbeli változást érhetnek el, ha odafigyelnek a testük hívószavára.

Miért mondom azt, hogy lehet egészséges mindenki?

Hangyányit pontosítanék, méghozzá azt, hogy az lehet egészséges, aki elsősorban rájön arra, hogy mekkora kincs is ez. Van is egy szép mondás, miszerint. “Az egészség egy olyan korona, amit csak a beteg ember lát az egészséges fején.”

A legelső fontos pont az, hogy rájövünk arra, hogy az egészségért tenni kell. Had érzékeltessem egy példával. Mondjuk van egy ember, aki nem szeret fürdeni, mindig mondják neki a társai, hogy érdemes lenne egy mosakodást beiktatnia. Viszont csak akkor fogja ezt megtenni, ha az ő érdekében áll, illetve ha azt megértette, hogy neki is előnyös az, ha tisztálkodik.

A második pont az, hogy felmérjük az akkori állapotunkat, szakember bevonását ajánlom mindenképp, persze mi magunk is figyelhetjük a testünket, de érdemes számszerűsíteni az adatokat. Mint például a testsúlyt, testzsírszázalékot, energiaszintet és egyéb paramétereket. Légy te is olyan mint a GPS, először a kiiindulási pontodat keresd meg, majd utána abból kiszámíthatod, hogy hozzávetőlegesen mennyi ideig tart az út és merre vezet. 

A harmadik pontja szerintem a megfelelő információk begyűjtése, önfejlesztés. Hogy valamennyire mégis jártasak legyünk a témában. Esetleg szerezzünk be olyan könyveket, ami azt a területet célozza meg, ami a mi gyengénk a saját vagy szakember megítélése szerint. Például, ha valakinek vitaminhiánya van, érdemes elolvasni róla néhány könyvet, hogy ne csak a mások (nem megbízható forrást értem alatta) által adott információkra hagyatkozhassunk.

A negyedik pedig a cselekvés, ha már valamilyen tudást szereztünk a témával kapcsolatban érdemes belekezdeni. Ilyenkor kezdhetünk el edzeni, elmehetünk az első sétánkra a szabadban, vagy akár megvehetjük a kajakunkat, amivel majd a vizet fogjuk szelni. A fokozatosság nagyon fontos, mivel ha valaki kitalálja, hogy 2 hónap múlva lefutja a maratont, úgy, hogy van rajta 30 kg súlyfelesleg és 20 éve nem futott, szemmel látható, hogy a cél nem reális. Mindig adj magadnak időt. Sokan a kezdeti hév illetve motiváció által feltüzelve azt mondják, innentől minden nap edzek. Ha eddig semennyit nem mozogtunk, akkor érdemes felvezetni, először csak heti kettő, majd heti három és a terhelést fokozatosan emeljük. 

“ Nincs olyan, ami az úszásban a vizet helyettesíti”  

Az ötödik pedig az, hogy folytassuk a cselekvést. Adok hozzá egy kis segítséget. Mindig tűzzetek ki magatok elé féléves, havi illetve heti célokat. Észrevettem magamon, ha éppen nem készülök valamilyen megmérettetésre, ahol ott a határidő, arra edzek, akkor nincs kedvem elmenni edzen, ó még belefér ez a kaja, hát igyunk meg akár egy sört. Viszont, ha kitűztem magam elé akármilyen versenyt vagy célt, akkor már ki is pattantam az ágyból és vártam, hogy csinálhassam. Akár hajnali 4 volt akár este, mivel éreztem, hogy haladok a cél felé és ez adott erőt. 

Mi az amivel mozgásban tarthatod magad? 

A jutalmazás az, ami adja a benzint a motorodba. Ha minden heti, havi illetve féléves sikered után megjutalmazod magad olyan mértékű dologgal, amekkora a cél volt, sokkal nagyobb kedvvel láthatsz neki a cselekvéshez. Én például a cikkek után is jutalmazom magam, lehet hogy elmegyek egyet sétálni a természetbe, veszek egy könyvet, ami a kedvemre való vagy akár csak 1-2 órát itthon filmezek és közben pihenek, élvezem a munkám gyümölcsét. 

Kezd el amit már régóta diktál a szíved, akármi is az, akármit gondoljon róla a környezeted. Majd ha már látják azt, hogy a változásod megérte, ők is támogatni fognak!

Kellemes olvasát !

Amikor valaki meglát egy gyönyörű ropogós sajtos szélű pizzát, omladozva a sajttól és különböző illatanyagoktól, valószínűleg mindenkinek összefut a nyál a szájában. Persze el tudjuk dönteni, hogy meg akarjuk-e enni vajon, csupán az a belső indíttatás azért legtöbbünkben ott lakozik, kiben mélyebben, kiben közelebb a felszínhez.

Mi a különbség a sóvárgás és az éhség között? 

Érdemes két fogalmat letisztázni elsőként, a sóvárgás olyan állapot, amikor fokozott az evésre való motivációnk, amely egyfajta ételre, ételféleségre irányul. Hogy érthető legyen, amikor sóvárgunk, akkor tudjuk, hogy nekünk az a hamburger kell, mert imádjuk benne a húst, a  nyúlós sajtot, a zöldségeket, a ropogós omlós buciját. Nos, ez nem ugyanaz, mint az éhség, mivel az éhségnél csupán arra van ingerünk, hogy valamiféle ételből kalóriát vigyünk be, itt nem az étel fajtája a döntő, hanem a kalóriabevitelre irányuló motiváció.

Ezzel eljutottunk egy kulcskérdéshez, méghozzá ahhoz, hogy honnan származik ez a sóvárgásos belső motiváció? Az emberi szervezet egy fantasztikus, kiválóan programozott túlélőgép, így futnak bennünk is ilyen főbb programok, amik az evést,  túlélést, étkezést, sex utáni vágyat, szociális támogatást és a fizikai kényelmet hivatottak elérni. Életünk során megtanuljuk, hogyan tudjuk elérni ezeket a célokat, az agy jutalmazási rendszerén keresztül, megtanuljuk, milyen cselekvések végzése okoz nekünk örömöt. 

Hogy működik az agy jutalmazó rendszere?

Az agy úgy működik, hogy bizonyos viselkedések, mint például az evés aktiválja az agyad dopamintermelését, ami boldogságot okoz, így legközelebb ezeket a magas dopamin termeléssel járó tevékenységeket előnyben fogja részesíteni. Technikai értelemben azt szoktuk mondani, hogy a tevékenységre való inger erősödött. Azt tapasztaljuk, hogy az étel illata, hangja, íze elraktározódik az agyunkban és ezen ingerek összessége ingerli az agy örömközpontját, ezért leszünk hajlandóak jobb ízzel megenni egy pizzát, ami tele van tápanyagokkal, mint például, szénhidrát, zsír és fehérje. Ellenben kevésbé van kedve a embernek megenni egy csirke rizs kombót. Minél nagyobb a szervezetben a dopamintúlsúly a cselekvés hatására, annál biztosabb, hogy legközelebb meg akarjuk azt tenni ismét. 

Mi támasztja ezt alá? 

Egy nagyon érdekes kutatás, amit 1988-ban végzett Scalfani, bemutatja azt a tényt, hogyha egy patkány gyomrába közvetlenül beadunk keményítőt. És mondjuk cseresznye illatot éreztetünk vele, akkor megtanulja a patkány, hogy a cseresnye ízű vizet részesítse előnyben. Mégis miért vetemedhetett ehhez? Nagyon egyszerű a válasz. Az agya a sok tápanyaghoz, jelen esetben keményítőhöz társította a cseresznye illatát, a keményítő sok dopamint gyártatott le az agyában, nagy örömet okozott neki, így legközelebbi alkalomkor nagy motivációja lett a cseresznyés víz ivására, annak ellenére, hogy már nem volt benne keményítő. Látható tisztán, hogy az agyban egy megerősített jel alakult ki.

További kutatások azt mutatják, hogy nem csupán a keményítő van ilyen hatással ránk, hanem a cukor, zsír és a fehérje is hasonló viselkedéseket képes kiváltani. A vékonybélben vannak olyan szenzorok, amelyek az agy számára jelzik a glükózt, fruktózt, zsírsavakat és az aminosavakat, majd jelet küld a bél az agynak, hogy szuper a helyzet, tele vagyunk tápanyaggal, gyárts le dopamint, hogy a gazdánk meg tudja jegyezni, ezt kell enni legközelebb, mert dúskál a tápanyagokban, így biztosítja a túlélést. Érdekesség, hogy minél koncentráltabbak a tápanyagok, egyszóval minél nagyobb mennyiségben vannak jelen, annál több dopamin keletkezik. Én azt szoktam mondani, hogy már van hűtő, ezért nem célszerű a tápanyagokat  , azaz a zsírt a testfelületünkön háj formájában hordani. Tegyük csak be a hűtőbe, eláll az ott szépen, így mi jobban érezhetjük magunkat a testünkben :) 

Ez azt jelenti, hogy az agy nem egyszerűen csak arra szolgál, hogy reagáljon bizonyos cselekvésekre. Hanem konkrét élelmiszer tulajdonságokat előnyben részesít, minél több a tápanyag egy ételben annál nagyobb a motiváció. Képzeljük csak el, hogy mit ennénk meg szívesen ? Egy finom cordon bleu-t sültkrumplival vagy akár egy roston csirkemellet salátával. Biztosan van olyan, aki szereti a salátát, de azért a magas keményítőtartalmű burgonya, rizs, bulgur és a kenyérfélék nagy csábítást képesek okozni én azt vettem észre.  Az ösztönös viselkedésünk arra vezethető vissza, hogy az őseinknek küzdenie kellett a túlélésért és az agyunk meg akarta nekik mutatni, hogy mit érdemes enni, milyen vadat érdemes elkapni, hogy biztosítsa a túlélésünket. 

Jöjjön egy bónuszkérdés, miért imádja mindenki a csokoládét?

Gondoljuk csak át, miből áll a csokoládé, cukorból, fehérjéből és tetemes mennyiségű zsírból. Viszont ehhez még jön egy olyan anyag, hogy teobromin, és koffein, amik mégjobban izgatják az agy dopamintermelését, ebből látható, hogy több oldalról is szereti az agyunk, ezt a táplálékot. Sok benne a kalória, és biztosítja a túlélésünket. Na a TV előtti filmezés nem nagy fenyegetés, így azt ajánlom, csak mértékkel fogyasszátok, vagy keressetek cukormenteseket, manapság kiválóakat gyártanak már.

Kellemes olvasást kívánok!
Az agyatokat pedig nektek optimális ételekkel jutalmazzátok ! 

Források : 

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3362145/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22406348

Mindig foglalkoztatott a téma, hogy vajon természetes táplálkozásból, zöldségekből, gyümölcsökből, húsfélékből be lehet-e vinni annyi tápanyagot, amennyire a szervezetnek szüksége van egy normál városi életmódban élőnek. Sokan szokták hasonlítgatni, hogy bezzeg régen. Már azért sem érdemes hasonlítgatni, mert ha ugyanilyen tápanyagtartalmú ételek mellett kiköltöznénk falura egy erdő mellé állatokkal, már sokkal jobb lenne.  Viszont amiért érdekes a téma, az, hogy a zöldségeknek és a gyümölcsöknek mennyivel változott a tápanyagtartalma a földi és az emberi “fejlődés” kapcsán.

Mennyi az annyi?

Úgy gondolom, sokkal szemléletesebb, ha egy grafikonnal illusztrálom a tápanyag-tartalom változását az évek során. Könnyen kivehető, hogy nagy csökkenés látszik. A brokkoli, az egészséges életmód híveinek nagy kedvencének a tápanyagtartalma, folsavra nézve 1985-ös 47mg ( minden esetben mg/100g a viszonyítás) -hoz képest 18 mg-ra csökkent , ami 62%-os csökkenést jelent. A bab B-6-vitamintartalma például 140 mg-ról 32mg-ra csökkent, ami tekintélyes mennyiség. Szerintem a felsorolást ha már nem folytatnám tovább, akkor is mindenki bizonyosságot szerzett arról, hogy nagy változások vannak. A spenót c-vitamin tartalma 51mg-ről 21 mg-ra csökkent. A banán B6-vitamin tartalma a kezdeti 330 mg/100g-ről csökkent az idők során egy elég gyenge 18 mg-ra. Már a banán sem a régi :) Nagyon sokféle tápanyagot lehet mérni, ezek közül mindegyik kisebb nagyobb csökkenést mondhat magáénak.

Akkor most egyem, vagy ne egyem?

Annak ellenére, hogy a tápanyagtartalom jelentősen csökkent, még mindig azt ajánlom, hogy zöldséget gyümölcsöt lehet enni, aki szereti, kívánja annak mindenképp. Mivel vannak bennük rostanyagok, olyan növényi összetevők, mint akár a citrusfélékben a flavonoidok. A flavonoidok elősegítik a C-vitamin felszívódását, az erek falát karban tartják, így akiknek szív-érrendszeri problémájuk van, érdemes megfontolni. Ha valakinek otthon van kiskertje, termeljen abban amennyit kedve tartja. A másik megoldás az, hogy keressünk biogazdákat, persze itt nem olyan biogazdát kell keresni aki éjszaka permetez, hanem aki ténylegesen nem használ vegyszert. Mindenbizonnyal ha a közelben használnak vegyszereket az is átivódik a talajba, viszont legalább a növényre nem közvetlenül permetezték. Akkor foglaljuk össze így a végére. Valamennyi zöldség és gyümölcs mindenki számára egészséges lehet, van aki többet szeret fogyasztani belőlük, van aki kevesebbet. Mondhatnék most ajánlást, de mindenkinek érdemesebb kitapasztalni. Akinek gyenge a gyomorsava, annak nagyon jó megoldás lehet savanyított zöldség, vagy akár a kompótok is. A növény, amit megeszünk lehetőleg a kertből, biogazdától származzon, ezen felül minél közelebbről jön az étel, annál jobb. Egyrészt kevesebbet utazik, frissebben kerül az asztalunkra. Másrészt, ahol mi élünk földrajzilag, az ott élő növényekre vagyunk evolúciósan optimalizálva.  Nem azt mondom, hogy heti 1-1 déli gyümölcsöt nem lehet megenni, viszont mindig törekedjünk az évszaknak és a földrajzi helynek megfelelően étkezni.

Hogy lehet évszaknak megfelelően enni?

Nagyon egyszerű, körbe kell nézni, hogy azon a tájon, mi terem meg amerre élünk. Például kimegyünk a mezőre és ha nem látunk datolyapálmát, akkor azt annyira ne erőltessük. Most a télre kivetítve ezen a tájon ilyenkor nem sok növény terem. Régebben ezért készítettek sok savanyúságot, mivel az egy kiváló tartósítás módszer. Gyümölcsöket aszaltak a kandallón, fűszernövényeket szárítottak, gyógynövényeket és még gyümöcsöket is tettek el. Minden növényt akkor a legmegfelelőbb elfogyasztani, amikor a mi éghajlatunkon érik, vagy valamilyen természetes tartósítási módszerrel képes vagy eltenni. Ilyen természetes tartósítási mód az erjesztés.

Most vegyünk egy másik évszakot, mondjuk a nyarat, hogy könnyű legyen. Nyáron teremnek a finomabbnál-finomabb gyümölcsök a kertben, szőlő, alma, körte, egres, áfonya, cseresznye. Forró nyári melegben, nem is véletlen, hogy megkívánjuk ezeket az ízletes gyümölcsöket. Mivel a drasztikus csökkenés ellenére, még mindig van bennük tápanyag, nagyon jól hidratálnak és még vissza is töltik a szervezetünk ásványianyag raktárait. Ezzel az izomgörcsök és húzódások is könnyebben elkerülhetők. Amikor nyáron érnek a zöldségek, paprika, paradicsom ( nem fóliában ), brokkoli, káposztafélék, akkor érdemes megvenni őket, biztosan te is észrevetted már, hogy olyankor sokkal finomabb. 

Miért érzed finomabbnak a fáról szedett gyümölcsöt?

Az evolúció úgy alakított ki minket, hogy amelyik tápanyagra nagy szükségünk van, azt megtanultuk az idők során, finomnak érezni, az után vágyódunk. Például a nagy nyári melegben, legtöbbek inkább egy könnyebb ebédhez van kedvük, kevesebb zsírtartalmú ételből, zöldségekkel illetve mártással.Vagy akár több zöldséget kíván az ember a tengerparton, nem pedig egy csülkös bablevest, második fogásként pedig egy kacsát. Hanem könnyebben emészthető halat, mivel a sok zsír a melegben kissé képes elnyomni a szervezetet. Nyáron érdemes picit emelni a szénhidrátfogyasztáson, a zsíron pedig csökkenteni. Egyszóval nem véletlen az sem, hogy nyáron más ételeket kívánunk, mint a téli hónapokban. 

Mindig figyelj a szervezeted jelzéseire, hogy mit kívánsz meg, gondold végig, hogy vajon miért is pont azt kívántad meg. Vannak bizonyos bennszülöttek, akiknek van külön szavuk arra, ha fehérjeéhségük van és van szavuk csak a kevés kalóriára is. Ebből adódóan, ők már tudatosan érzik, hogy mi hiányzik éppen belőlük. Meg vagyok bizonyosodva róla, hogy mi is képesek vagyunk ezt érzékelni, csak ezt is meg kell tanulni, mint a járást, eleinte elesünk, de ettől még mindenki megtanulta :). 

Források: 

http://vsp.paul-schmidt-akademie.de/doks/pdf/Naehrstoffverluste_Gemuese-Obst.pdf